A politika a nyitó ünnepségbe is beleszólt
Az Operaház megépítése kilenc év alatt fejeződött be. A megnyitót 1884. szeptember 27-én tarották. Már ez a kezdet is igen kalandosra sikerült, hiszen a legenda szerint Ferenc József csak úgy adott engedélyt a budapesti Operaház megépítésére, hogy az nem lehetett nagyobb, mint a bécsi. Az avató ünnepségen pedig a korabeli feljegyzések szerint azt mondta: az Operaház
„valóban nem lett nagyobb, de azt elfelejtettem mondani, hogy szebb sem lehet.”
Mármint a bécsihez képest.
De nemcsak az épület mérete okozott fejtörést, hanem az is dilemma elé állította az ország és az Operaház vezetését, hogy melyik darabot mutassák be a nyitó előadáson. Mindenképpen szerettek volna magyar darabokat játszani, de Erkel Hunyadija és a Bánk bán is egy politikailag kényes témát feszeget: vagy megölik a királyi család egyik tagját, vagy fellázadnak ellenük. A diplomáciai konfliktus elkerülése érdekében a nyitó ünnepség szervezőinek nagyon okosan kellett eljárniuk, de végül megoldották a „problémát”. Egy kis részt eljátszottak a Bánk bánból is, a Hunyadi Lászlóból pedig csak a nyitány hangzott el, végül egy háromfelvonásos Wagner-opera, a Lohengrin első felvonása zárta a nyitó előadást.
Ezért volt az előadás alatt is félhomály
A korabeli feljegyzések szerint a 19. században sokáig félhomályban zajlottak az operaelőadások a Magyar Állami Operaházban. Ennek pedig technikai oka volt, ugyanis amíg nem volt áram az épületben, a plafonon lévő 30 tonnás csillár gázlánggal égett, amit, ha lekapcsoltak, nem volt könnyű újra beüzemelni.
Ez a hatalmas csillár a mai napig éke az Operaháznak, ami ma már természetesen villamos árammal működik.
Egy tükör, amiben soha nem láthatta magát Sisi
A Királyi lépcső fölött lévő tükörben Sissi királyné szívesen nézegette magát, és a legenda szerint azért, mert abban mindig karcsúbbnak látszott. Nos, ez a történet valóban csak egy legenda, miután Sisi valószínűleg sosem látta magát ebben a tükörben, ugyanis egyetlen bizonyíték sincs arra vonatkozóan, hogy Sisi valaha is járt volna az Operaházban, ahol állítólag saját páholya is volt.
Operából óvóhely: Kodály Zoltán életét is megmentette
1944 karácsonyán óvóhelyként is funkcionált a Magyar Állami Operaház, ami Kodály Zoltánnak is menedéket nyújtott, miután a zeneszerző is itt bujkált felesége származása miatt. A vasbetonajtókkal elzárt kulturális létesítmény azonban nem csak kettejük, hanem több száz zsidó származású ember életét mentette meg, akik a korábban az előadásokon látott és használt díszletek között élték a mindennapjaikat.
Kattints a fenti videóra, és kiderül, melyik darabját írta az Operaházban bujkálva Kodály Zoltán, miért utazott Feszty Árpád, az épület freskóit készítő művész Olaszországba, és, hogy mi történt a századfordulón a legtöbb festményképpel, ami egy beázás miatt vízkáros lett.
Ha tetszett ez a videó, ajánljuk Végh József kriminálpszichológus-túsztárgyalóval készített videóinterjúnkat is!
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
