olvasás előnyei

„Csak az ember olvas” – írta Márai Sándor, az ember viszont, optimális esetben, kora gyermekkorától kezdve egészen időskoráig. Az olvasás fizikai és lelki egészségünkre egyaránt pozitív hatással bír. MRI-vel végzett vizsgálatok bebizonyították például, hogy az olvasás az agy különböző területeit aktiválja, amelynek eredményeképpen a betűkből valóságos világok tárulnak elénk: nemcsak képeket alkotunk, hanem szinte érzékszerveinkkel érezzük a hűs szellő simogatását vagy éppen a könyvben megidézett illatokat.

Magyarországon a Bookline készített ősszel egy kutatást az olvasási szokásokról. A kérdőív kitöltői egyetértettek azzal, hogy az olvasás segíti a kikapcsolódást, és többségük úgy vélte: a könyvek forgatása segítette őket a választékosabb beszédmód elsajátításában. A kitöltők fele tapasztalta már, hogy egy könyv hatására megváltozott a véleménye egy adott témával, problémával kapcsolatban. Csaknem felük megpróbált már változtatni viselkedésén és szokásain egy-egy olvasmány miatt, 30%-uknak pedig egy könyvben olvasott tanulság vagy üzenet segített javítani baráti, családi kapcsolataikon, vagy akár párkapcsolatukon. A válaszadók csaknem 40 százaléka érzi úgy, hogy a rendszeres olvasás hatására kreatívabb és hatékonyabb lett.

Fejleszti az érzelmi intelligenciát

Az olvasás mindemellett az érzelmi intelligenciára is pozitívan hat. Egy 2014-es kutatásban kimutatták, hogy az olvasás a mentalizációra is hatással van: azaz, jobban megértjük, hogy mások szándékai, vágyai különbözhetnek a miénktől. Mindez a társas kapcsolatok kiépítéséhez, az azokban való eligazodásához és fenntartásukhoz is nélkülözhetetlen. Azok tehát, akik szépirodalmat olvasnak, empatikusabbak, könnyebben azonosulnak mások érzelmeivel. A regényekben lapról lapra feltárul a szereplők belső élete, s így az olvasó is egyre inkább képes lesz arra, hogy megismerje motivációjukat, gondolataikat, érzelmeiket – azaz, kicsit olyan, mintha az ő bőrükbe bújna. Egyetlen szépirodalmi mű olvasása természetesen nem hoz mélyreható változásokat emberi kapcsolatainkban, akik viszont sokat olvasnak, általában mélyebben és teljesebben megértik mások érzelmeit és viselkedését.

Bővíti a szókincset, és hatékonyabbá teszi a kommunikációt

Az olvasás során a szókincsünk is bővül. Az 1960-as években a kutatók ezt Máté-effektusnak nevezték: „Mert akinek van, annak adatik, és bővelkedik, akinek pedig nincs, attól az is elvétetik, amije van” – olvasható Máté evangéliumában, s ez nemcsak a pénzre, hanem nyelvi készségeinkre is vonatkozhat. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a rendszeresen könyvet olvasó diákok szókincse egyre bővül, ami életük számos más területére is hatással lehet: a teszteken elért pontszámoktól kezdve a felvételi eredményekig és a munkalehetőségekig. Mindemellett kommunikációs készségünk is fejlődik az olvasás során, s ez a munkaerőpiacon sem mellékes: egy 2019-es közvélemény-kutatás szerint a munkaadók 69 százaléka számára fontos, hogy a munkavállalók soft skilljei között ott legyen a hatékony kommunikáció is.

Az olvasás segít megelőzni a demenciát

Az Egyesült Államokban az idősekkel foglalkozó állami intézmény, a National Institute on Aging a könyvek és magazinok olvasását ajánlja az időseknek és fiatalabbaknak egyaránt, hogy minél tovább megőrizzék elméjük frissességét.

Azoknak, akik naponta olvasnak, írnak vagy egyéb mentális kihívást jelentő tevékenységet folytatnak mind korai, mind késői életszakaszukban, idősebb korukban lassabb ütemben romlik a memóriájuk, és kisebb valószínűséggel alakulnak ki az agyukban a demenciára jellemző elváltozások.

Csökkenti a stresszt

2009-ben az Egyesült Államokban kutatók egy csoportja felmérte a jóga, a humor és az olvasás hatását a diákok stressz-szintjére. A tanulmány megállapította, hogy 30 perc olvasás ugyanolyan hatékonyan csökkenti a vérnyomást, a pulzusszámot és a szorongást, mint a jóga vagy a humor. 

A legfőbb előny: segít tovább élni

Egy 2017-es tanulmány több mint 3000 résztvevőt követett nyomon 12 éven keresztül, amikor azt vizsgálta, hogy milyen hatása van az olvasásnak a várható élettartamra. A kutatók azt találták, hogy a könyveket olvasó emberek tovább élnek, mint azok, akik egyáltalán nem olvasnak, vagy azok, akik újságot vagy magazint forgatnak. A tanulmány azt is megállapította, hogy a hetente 3 és fél óránál többet olvasók 23 százalékos valószínűséggel élnek tovább, mint azok, akik egyáltalán nem olvasnak.