Hetekig lázban tartotta a kádári Magyarországot az évszázad műkincsrablása

Bálint Lilla
GettyImages-104323586 (1)
Olvasási idő kb. 8 perc

1983 novemberében olasz és magyar elkövetők betörtek a budapesti Szépművészeti Múzeumba, és hét nagy értékű műkinccsel távoztak.

„Döbbenet telepedett november 6-án, vasárnap este a rádióhallgatókra, televíziónézőkre – az ország egészére –, amikor elhangzott a hír: szombaton a késő éjszakai órákban ismeretlen tettesek betörtek a budapesti Szépművészeti Múzeumba, és hét, ott kiállított nagy értékű festményt tulajdonítottak el” – írta a Népszava 1983. november 9-én, négy nappal azután, hogy olasz és magyar elkövetők szinte felbecsülhetetlen értékű festményeket loptak el a Szépművészeti Múzeumból. Az eset megrázta a magyar közvéleményt és a Kádár-rendszer közbiztonságába vetett hitet, így a rendőrség (az Interpollal karöltve) nagy erőkkel eredt az elkövetők nyomába.

De ki volt a festménytolvajok megbízója, és hogyan sikerült pontot tenni a nem mindennapi bűnügy végére?

Katalin és „Mario” 

A 17 éves Jónás Katalin Olaszországba szeretett volna férjhez menni. Olaszul tanult, kereste az olasz férfiak társaságát – és úgy érezhette, megfogta az Isten lábát, amikor megismerkedett egy Budapesten tartózkodó 21 éves olasz fiatalemberrel, aki Graziano Iori álnéven mutatkozott be: „Mario Renato” azzal szédítette a fiatal lányt, hogy feleségül veszi, és Olaszországba fognak disszidálni. Jónás Katalin viszont nem tudta, hogy „Mariót” rablógyilkosságért körözi az olasz rendőrség, és esze ágában sincs nősülni: sokkal inkább a magyar állam műkincsei érdeklik.

Jónás Katalin a műkincsrablás idején 17 éves volt
Jónás Katalin a műkincsrablás idején 17 éves voltArcanum Adatbázis / Képes Újság

Jónás Katalin később „Mario” ismerőseivel is találkozott. A 38 éves Ivano Sciantit (alias Carlót), az 51 éves Giacomo Morinit, Carmine Palmesét (29) és Giordano Incentit (32) szintén nem szép fővárosunk turistanevezetességei vonzották Budapestre: a férfiak Romániából érkeztek, hamis útlevéllel, és pontosan tudták, milyen bűncselekményre készülnek.

A zöldséges és féltestvére

Két büntetett előéletű, korábban betöréses lopásért elítélt magyar férfi is részt vett a bűncselekmény tervezésében. Raffai József (20) zöldséges és féltestvére, a 27 éves Kovács Gusztáv nem tudtak olaszul:

Katalin megjelenése előtt kézzel-lábbal magyarázkodva próbálták megérteni egymást, az érdi lány megjelenésével azonban elhárultak a nyelvi akadályok is.

Az olaszok tízezer dollárt ajánlottak magyar bűntársaiknak, akik fel sem tudták fogni, mekkora összegről van szó: „Sok… Nagyon sok pénz” – vallották később a tárgyaláson.

Gyerekjáték volt a betörés

A férfiak napokig járőröztek a Szépművészeti környékén: figyelték, mikor gyulladnak fel és alszanak ki a lámpák, amelyekből a biztonsági őr útvonalát próbálták kikövetkeztetni. Végül november 5-én látták elérkezettnek az időt a rablás megvalósítására.

A múzeumot éppen tatarozták, így az állványokon felmászva jutottak a második emeletre.

Ott egyikük üvegvágóval kivágta az ablakot, majd az olasz terembe jutva leakasztottak hét képet a falról: Raffaello Esterházy-Madonna és Ifjú képmása című festményeit, Tiepolo Pihenő szent család és Mária hat szenttel című képeit, két Tintoretto-mellképet és egy ismeretlen festő Giorgione képmása című alkotását. Attól sem kellett tartaniuk, hogy a riasztó lebuktatja őket, hiszen az még augusztus 3-án elromlott, november 1-jén pedig az ideiglenes riasztó is üzemképtelenné vált. Munkájukat segítette a tér gyér megvilágítása és a november 7-ére készülődő rendőrség is: ki gondolta volna, hogy éppen a Szépművészeti Múzeum válik célponttá?

Éjjeli őrjárat

A biztonsági őrök éjféli őrjáratukkor szembesültek a szomorú valósággal: a tettesek a képek kereteit, valamint egy olasz gyártmányú csavarhúzót, egy olasz feliratú műanyag zsákot és egy zöld-fehér-piros kötelet hagytak maguk után. A televízió nézői november 6-án este, A Hét című műsorból tudták meg a történteket: ekkor mondták be azt is, hogy a műkincsek összértéke másfél milliárd forint, ami 1983-ban elképzelhetetlenül magas összegnek számított. Néhány napig még cikkeztek az eseményről, majd hírzárlatot rendeltek el – miközben nagy erőkkel folyt a nyomozás.

Az olasz szál

A rendőrség a helyszínen található nyomok alapján rögtön olasz elkövetőkre kezdett gyanakodni, és néhány ujjlenyomatot is sikerült rögzíteniük. Öt nappal később Százhalombattánál előkerült a Dunából a képek vakkereteivel együtt egy ugyanolyan, olasz feliratú műanyag zsák, mint amit a múzeumban hagytak az elkövetők. Nekiálltak leellenőrizni azoknak az olasz állampolgároknak az adatait, akik a kérdéses időszakban Magyarországon tartózkodtak, végül ötvenre szűkült a lehetséges elkövetők száma. Lakossági bejelentések is érkeztek, de nem vitték előbbre az ügyet.

A két magyar elkövető a tárgyaláson
A két magyar elkövető a tárgyalásonArcanum Adatbázis / Magyar Rendőr

Budapestről Görögországba, egy Lada csomagtartójában

A fordulat akkor következett be, amikor az eltűntként nyilvántartott Jónás Katalint előállították, és kiderült: ő tolmácsolt a magyar és olasz elkövetők között. December közepén elfogták a két magyar elkövetőt is, akik közül Raffai tört meg előbb; Kovács még egy hónapig bizonygatta az ártatlanságát. Az olasz műkincstolvajok időközben Románián és Bulgárián át Görögországba szállították a festményeket, egy Fiat és egy Lada csomagtartójában. Egy kivételével: Raffai megmutatta a rendőröknek, Törökbálinton hol ásták el biztosítékképpen Raffaello Ifjú képmása című művét, egy nejlonzacskóba csomagolva.

Budapestről ennek a görög kolostornak a kertjébe kerültek a festmények
Budapestről ennek a görög kolostornak a kertjébe kerültek a festményekWikimedia Commons

Az étolajgyáros, aki soha nem hallott Raffaellóról

Az olasz tolvajokat végül 1984 januárjában fogta el az olasz rendőrség – erről a hírzárlatot megszegve a Népszabadság tudósított január 15-én. 

A festményeknek egy névtelen telefonos bejelentés alapján egy görög kolostorban (Panagia Tripiti) bukkantak a nyomára.

Mint kiderült, egy görög étolajgyáros, bizonyos Efthimiosz Moszkoklaidesz lehetett a megbízó, ezt azonban nem sikerült bizonyítani: a milliomos görög, amikor kérdőre vonták, azt felelte, soha életében nem hallott Raffaellóról. A súlyosan sérült képeket a Malév különjáratával hozták haza, és rendőri felvezetéssel vitték vissza a Szépművészeti Múzeumba, ahol azonnal megkezdték a restaurálásukat.

Szépművészeti Múzeum, az 1983-ban ellopott, majd megtalált festmények. Jobbra dr. Garas Klára főigazgató
Szépművészeti Múzeum, az 1983-ban ellopott, majd megtalált festmények. Jobbra dr. Garas Klára főigazgatóFortepan / Szabó Ferencné

A műkincslopás következményei

Az elkövetők büntetőpere 1984 áprilisában kezdődött. Kovács Gusztávot 12 év fegyházra, Raffai Józsefet hét év börtönre ítélték. Jónás Katalin 6 hónap felfüggesztett börtönbüntetéssel megúszta, de arra kötelezték, hogy dolgozzon, ellenben eltiltották bizonyos szórakozóhelyek látogatásától. A római bíróság az olasz elkövetők esetében nem járt el túlzott szigorral: a banda minden tagja kevesebb mint ötévnyi börtönbüntetést kapott, és annak is csak egy részét kellett leülniük. Az ügy következményeként a múzeum főigazgatóját, Garas Klárát nyugdíjazták. Nem tiltakozott, felelősnek érezte magát a történtek miatt, de hozzátette: „Azt hiszem, én vagyok a világon az egyetlen, akitől egyszerre két Raffaellót is elloptak.”

Ha olvasnál még a kádári Magyarországon történt különös esetekről, az alábbi cikkünket ajánljuk:

DOGZ Fesztivál a Városligetben!

Szeptember 7-én kutyás bemutatókkal, falkasétával, izgalmas előadásokkal, tanácsadással és gyerekprogramokkal vár mindenkit az év legnagyobb kutyás rendezvénye.

Regisztrálj az ingyenes rendezvényre!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek