Kovács Patrícia: „Ma már húzok egy határt, hogy kit engedek közel magamhoz”

RMG 2187a

Az elmúlt években először a Covid, majd a háború és a gazdasági válság forgatta fel igencsak az életünket és a világot is. A kihívásokkal mindenki másként birkózik meg. Hogyan élik meg mások ezt a nehézségekkel teli időszakot? Honnan merítenek erőt, hogyan őrzik meg a lelki békéjüket és a testi egészségüket? Kovács Patrícia színésznő is megosztotta a Dívánnyal, mely dolgokat teszi meg önmagáért.

Kovács Patrícia az önsajnálat helyett az embert próbáló időszakokban is inkább a nehéz helyzetben lévők megsegítésére fókuszál, mert így nemcsak másoknak okoz örömet, hanem a színésznő lelke is feltöltődik. Mentális egészsége megőrzése érdekében ügyel arra is, hogy mindig olyan emberek legyenek körülötte, akik építik és vigyáznak rá.

„Mindig van olyan helyzet, amikor lehet és kell segíteni másnak”

„Az első és legfontosabb, hogy tegyünk valami jót. Engem az szokott egyben tartani, hogy figyelek másokra, segítek bárkinek, akinek arra szüksége van rá, legyen szó emberekről vagy kutyákról.

Erre számtalan lehetőség van, hiszen mindig akadnak, akik rosszabb helyzetben vannak, mint mi, és az önkéntesség egy nagyon fontos vállalás.

Egy olyan two in one élménnyel tölt fel, ami nemcsak abban segít, hogy az önsajnálat helyett a fókuszt hasznos tevékenységre fordítsam, hanem abban is, hogy a saját lelkemet is feltöltsem.

Alapítója vagyok a SUHANJ! Alapítványnak, amely a mozgás örömét osztja meg a sérült és fogyatékkal élő társainkkal. Itt folyamatosan dolgozom, de állandó együttműködő partnere vagyok kampányokban a TASZ-nak, amely az emberi jogokért áll ki. A kutyám pedig menhelyről származik, mert az állatok sorsát is szívügyemnek tartom. Ez a három olyan ügy, amiben rám mindig lehet számítani. És vannak váratlan helyzetek, mint például a háború kitörése, akkor is segítettem a menekülőknek, amivel csak tudtam. Mindig van olyan helyzet, amikor lehet és kell segíteni másnak, azáltal nemcsak jobb emberek leszünk, hanem lelkileg is feltöltődünk.”

„Sokáig nem tudtam nemet mondani”

„Fontos, hogy olyan emberekkel vegyük körül magunkat, akik építenek. Én nagyon sokáig nem tudtam nemet mondani például olyan lehúzó emberi kapcsolatokra, melyekhez valami miatt erősen kötődtem. Ma már húzok egy határt, hogy kit engedek közel magamhoz.

Az elmúlt években több olyan emberi kapcsolatom is megszűnt, amit a szakítás pillanatában rosszul éltem meg, de visszanézve nagyon jó, hogy azok a személyek végül kikerültek a környezetemből.

Nagyon fontos, hogy olyan emberekből legyen körülöttünk egy védőháló, akik vigyáznak ránkakikkel biztonságban vagyunk. Legyen ez baráti, munka- vagy szerelmi kapcsolat. Én már nagyon óvatos vagyok, kevés embert engedek magamhoz közel, de őket nagyon.”

„Elfogadom a segítséget”

„Ha olyan nagyon nehéz helyzetben vagyok, amikor önmagamban vagy saját magam körül egyáltalán nem találok kapaszkodót, akkor elfogadom a segítséget.

Nyitott vagyok a különféle terápiákra, a lélek gyógyításáról szóló könyvekre, vagy az olyan találkozásokra, amelyek valamilyen módom másképp láttatják velem a világot, amelyek segítenek abban, hogy az elakadásaimat meg tudjam nézni egy másik szemszögből is.

Legyen ez ezotéria, pszichológia, kineziológia vagy jóga. Ezen a téren jó ideje nagyon kevés olyan dolog van, amire nemet mondanék. Ma már nyitottabb vagyok bármire, hiszen soha nem tudhatom, hogy mikor mi ad feloldozást, vagy mutat utat arra, hogy hogyan tovább. 

Nagyon sokat jelent nekem, és örülök, hogy az utóbbi években egyre többet hallani dr. Máté Gábor pszichológus munkásságáról. Ő egy Kanadában élő magyar származású orvos, akinek már az első könyvéből nagyon sokat megtudtam magamról. Emellett meghatározó volt számomra az az egy évvel ezelőtti találkozás, ami egy asztrológusnővel történt. Ő is nagyon sokat segített nekem, annak ellenére, hogy korábban nem nagyon hittem a csillagokban.”

„Olyan is kell, hogy ne csináljunk semmit”

„Megtanultam, és ha kell, figyelmeztetem is magam, hogy igenis néha önzőnek kell lennem saját magam miatt. Igazán sokat dolgozom, emiatt őrületes tempóban élem az életemet, mindemellett van egy kislányom.

Azért, hogy egyensúlyban maradjak, fontos, hogy időt szánjak magamra, ha ez elmarad, mindig megborulok.

Amikor egész nap csak pizsamában vagyok, és nem csinálok semmit, nem főzök és nem takarítok. Ezeket az alkalmakat meg kell engednünk magunknak. Én szeretek egyedül lenni, és rendkívül fel tudok töltődni abban a csendben, amikor magammal vagyok. Sokáig dilemmát jelentett, hogy megengedhetem-e ezeket a stand by üzemmódban töltött napokat, mert azt éreztem, ilyenkor kell bepótolnom a barátaimat, a családtagjaimat, a nagytakarítást, a mindent. Ma már tudom, ha kiveszem azokat a bizonyos pihenőnapokat, amikor nem csinálok semmit, azok rengeteget tudnak segíteni.”

„Teszek magamért”

„Nagyon fontosnak tartom, hogy vigyázzak magamra, éppen ezért tudatosan odafigyelek arra, hogy milyen és mennyi vitamint szedek, hogy mit eszem, hogy eleget sportoljak, hogy milyen krémet kenjek az arcomra. Havonta eljárok kozmetikushoz, mert szükségem van rá, hiszen a bőröm a színházban folyamatos használatban van. Vigyázok arra, hogy ne csak lelkileg, hanem testileg is egyben legyek.

Nekem az ápoltság biztonságot ad.

Ha szép a kezem, tiszta a körmöm, meg van mosva a hajam, derűs, ápolt és tiszta a tekintetem, akkor nekem ez egy biztos páncélt jelent. És ez nem a sminken vagy az öltözékemen múlik.”
(Fotó: Chikán Erika)

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek