könyv fordítás

Egy cikk elolvasásához manapság már nem feltétlenül szükséges nyelvtudás, hiszen a különböző fordítóprogramok vagy barátunk, a Google többé-kevésbé érthető magyar szöveget tud előállítani, szinte bármilyen idegen nyelvből. Ha azonban egy hosszabb könyvet, például regényt szeretnénk teljes értékén élvezni, az efféle gyors megoldások helyett jobban tesszük, ha igényes, műfordító által készített verziót fogunk a kezünkbe – így tudjuk igazán átélni, átérezni a szereplők élethelyzetét, lelkivilágát, mondatait, azaz így tud minket beszippantani és magával ragadni a regény varázslatos világa. A legtöbb nyelvre lefordított könyvek között többségben vannak a vallási/spirituális művek és a gyerekeknek szóló irodalom, de azért akadnak meglepetések is.

1. Biblia (700 nyelv)

A lista élén – nem meglepő módon – a Biblia áll, összesen 3800 nyelven olvashatunk belőle valamilyen részletet. A teljes szöveget több mint 700 nyelvre fordították le. A Biblia egy másik kategóriában is az élen áll: a mai napig a legtöbb példányszámban eladott könyv címét is magáénak tudhatja. Az Ószövetség görög fordítása már az i. e. 3. században megtörtént, ez a Septuaginta, a teljes szöveg latin fordítását pedig Szent Jeromos készítette az i. sz. 5. században (Vulgata). Az első magyar bibliafordítás Károli Gáspár nevéhez fűződik, amely 1590-ben készült.

2. Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg (610 nyelv)

Antoine de Saint-Exupéry gyermekeknek szóló (ám felnőttek számára is tanulságos) regényét a legtöbben Magyarországon Rónay György fordításában ismerik, ám a közelmúltban több új fordítása is megjelent, legutóbb Kácsor Zsolté 2023-ban. A könyvből két idézet egész biztosan ismerősen cseng azoknak is, akik már nem emlékeznek részletesen a tiszta lelkű kisfiú kalandjaira: „(…) jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan”, valamint

„Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél.”

3. Carlo Collodi: Pinokkió kalandjai (260 nyelv)

Carlo Collodi klasszikusa a hazudós, életre kelt fabáburól ma is kedvelt gyerekkönyvnek számít. Pinokkió, aki Dzsepettó műhelyében kelt életre, számtalan kalandba bonyolódik, többek között például lenyeli egy cápa. Collodi meseregénye 1881-től jelent meg folytatásokban egy olasz gyermekújságban, és némi bonyodalmat is okozott: a katolikus egyház nem javasolta, hogy gyerekek olvassák, mondván, hogy lázadásra biztatja az ifjúságot. Első magyar fordítása Radó Antal nevéhez fűződik, aki Tuskó Matyira magyarította Pinokkió nevét. Talán nem baj, hogy a későbbi változatok maradtak az eredeti névváltozatnál.

4. Lao-ce: Tao Te King (250 nyelv)

Weöres Sándor (és Tőkei Ferenc közös) fordítása nyomán magyarul leginkább így ismerjük: Tao Te King - Az út és erény könyve. A taoizmus alapvetéseit az i. e. 6. században összegyűjtő Lao-ce kötetét a mai napig szívesen forgatják azok, akik szeretnék megtapasztalni a harmóniát és a tökéletességet. 

5. John Bunyan: A zarándok útja (200 nyelv)

John Bunyan 1678-ban megjelent könyve az angol irodalom egyik legjelentősebb alkotása, egy keresztény allegória, amit szerzője börtönbüntetése alatt vetett papírra. Magyarra igen korán lefordították: először 1778-ban jelent meg, és igen hosszú címet kapott: „Keresztyén utazás a' bóldog örökké-valoságra, mellyben, a' meg-térö, és Istent keresö lelkeknek minden állapottya külömb-külömb-féle szép példákban és ábrázatokban le-festetik.” (Azóta természetesen modernebb szövegváltozat is elérhető.)

6. Karl Marx – Friedrich Engels: Kommunista kiáltvány (200 nyelv)

Marx és Engels alapművét nem nagyon kell Kelet-Európában bemutatni: a szerzőpáros 1848-ban megjelent közös munkájából a 40+-os korosztálynak a mai napig ismerősen cseng az osztályharc, a kapitalista kizsákmányolás és a kommunizmus mint a társadalmi egyenlőséghez vezető út fogalomrendszere. A szocializmus évtizedeiben Magyarországon (a Lenin-összesen kívül) ebből nyomtatták a legtöbb példányt, a Rákosi-éra alatt százezres nagyságrendű példányszámok születtek.

7. Lewis Carroll: Alice Csodaországban (174 nyelv)

Lewis Carroll abszurd meseregénye először 1865-ben jelent meg, és egy Alice nevű kislány kalandjait beszéli el: Alice álmában egy nyúlüregbe esik, ahol furcsa mesevilágot talál maga körül. Hol megnő, hol összemegy, hol hernyókkal beszélget, hol pedig krokettezik a Szív Királynővel. A regény írójának különös kapcsolatát a valóságos Alice-szal ebben a cikkben tárgyaltuk. A könyv magyar verzióját Kosztolányi Dezső, Szobotka Tibor (Szabó Magda férje) és legutóbb Varró Dániel is elkészítette.

8. Ellen G. White: Lépések Krisztushoz // Grimm-mesék (170 nyelv)

A nyolcadik helyen két (illetve három) szerző osztozik: Ellen G. White az adventista egyház megalakítói közé tartozott. Magyarul elsősorban vallásos írásai ismertek, bár szerzőjük foglalkozott többek között a népegészségügy, a nevelés, a rabszolgaság és a női jogok kérdéskörével is. A Grimm-testvéreket nem kell bemutatni: a fivérek 1806-tól kezdve gyűjtötték a meséket, nevüket pedig a történetek „megszelídített” változatai tették ismertté világszerte. Arról, hogy milyenek voltak az eredeti Grimm-mesék, ebben a cikkben írtunk részletesen.

9. Cervantes: Don Quijote (140 nyelv)

A spanyol barokk mestere által kitalált Don Quijote és hű fegyverhordozója, Sancho Panza történetét sokan ismerik idehaza is – bár arra talán kevesebben vállalkoznak, hogy a Búsképű lovag több száz oldalt kitevő kalandjait teljes egészében elolvassák. De nem kell csalódniuk azoknak sem, akik a rövidített verziót veszik kézbe, hiszen azt Radnóti Miklós dolgozta át az ifjúság számára, egyik utolsó munkájaként, 1943-ban.

10. Andersen meséi (129 nyelv)

A rút kiskacsa, A kis gyufaárus lány, A kis hableány, A rendíthetetlen ólomkatona – a 19. századi dán szerző borongós meséi a világ szinte minden országában ismertek. Magyarra először Petőfi Sándor felesége, Szendrey Júlia fordította őket, 1858-ban.

A listát tovább böngészve megtaláljuk a Mormon könyvét (115 nyelvre lefordítva), a Koránt és L. Ron Hubbard szcientológiai alapművét, ez utóbbi kettőt egyaránt 114 nyelvre fordították le. Asterix kalandjait 115 nyelven, Tintin élményeit 96 nyelven olvashatjuk. A lista 20. helyén áll J. K. Rowling Harry Potter-sorozata (85 nyelv), ezt követi a Micimackó (74 fordítás) és a tragikus sorsú Anne Frank naplója (73 nyelv). Az első 25 helyet leginkább a gyerekirodalom és a vallási szövegek foglalják el, 25.-nek viszont becsúszott Az alkimista Paulo Coelhótól (70 nyelv), majd George Orwell 1984-e, amely 65 nyelven olvasható. A lengyel író, Sienkiewicz remekműve, a Quo vadis 61 nyelven várja olvasóit, Tolkientől A Gyűrűk Urát pedig 57 nyelvre ültették át. A további helyezettek közül említést érdemel García Márquez remekműve, a Száz év magány (47 nyelv), a könnyű műfaj kedvelőinek Dan Browntól A Da Vinci-kód (44 nyelv), az egyik személyes kedvenc, Mika Waltari ókori Egyiptomban játszódó regénye, a Szinuhe (41 nyelv), valamint a Trónok harca (39 nyelv). Ami a magyar vonatkozásokat illeti, két könyvvel is képviseltetjük magunkat az első százban: Madách Imre Az ember tragédiáját 40 nyelvre fordították le, Molnár Ferenctől A Pál utcai fiúkat pedig 33-ra.

Ha kíváncsi vagy, hogyan éltek vissza A Pál utcai fiúk főhőse, Nemecsek Ernő nevével és személyével az 1960-as években, ezt a cikket ajánljuk.