Erről az 5 csatáról Hollywood hazudott

hollywood-csata
Olvasási idő kb. 9 perc

Hollywood híres az epikus csatajeleneteiről, de akadnak olyanok, amelyek nagyon másként néznek ki a vásznon, mint ahogy a valóságban történtek.

Személy szerint nagyon szeretem a hollywoodi filmeket, a történelmi témájúakat is nagy lelkesedéssel nézem meg, még akkor is, ha a történelemkönyvek leírásai alapján a csaták egészen máshogy nézhettek ki a valóságban: a csatákat sokszor hosszú és unalmas várakozás előzte meg, nem olyan izgalmas helyeken vívták, mint a filmekben, és az ellenséggel sem volt annyira egyszerű elbánni, mint amilyennek az a vásznon tűnik.

Csaták Hollywoodban

A közönség imádja a jó csatajeleneteket, de ezek megvalósítása nem egyszerű feladat. Káoszt kíván, mégis tudnia kell követni a nézőnek, látni a legfontosabb mozzanatokat. Mindeközben hihetőnek is kell lennie, mintha az a valóságban történne meg. A filmtörténet során a nagyszabású csatajeleneteket lélegzetelállító realizmussal rendezték meg, ezekhez rengeteg statisztát alkalmaztak, mint a Patyomkin páncélosban vagy a Ben Hurban. De ezek a jelenetek óriási emberi erőforrásokat, költségvetést és bonyolult koordinálási technikákat követeltek meg. Később ezeket váltotta fel a CGI, például A Gyűrűk Ura-trilógiában. Speciális tömegszimulációs szoftverek segítségével a filmek hihetetlenül hangzó, 200 ezer karaktert szerepeltető csatajeleneteket valósítottak meg.

Persze, a történelmi háborús filmekben mindig is szabadon bántak a csaták részleteivel. Még azok a filmek is tartalmaznak hibákat, amelyek elismerést váltottak ki történelmi hűségükkel, pontosságukkal.

Nézzük most meg néhány olyan példát, amelyekben viszont nagyon félrementek a dolgok.

1. 300: A birodalom hajnala (2014)

A film a marathóni csatával kezdődik, amelyet az athéniak és a perzsa inváziós erők vívtak Kr. e. 490-ben. A filmben az athéni sztratégosz, Themisztoklész az embereivel sprintben támadja meg a perzsákat, miközben azok éppen a hajóikról szállnak partra. A valóságban a görögök és a perzsák öt napig álltak szemben egymással Marathónnál a harc előtt. Az igaz, hogy a görögök futva támadtak, de ezt azért tették, hogy az íjászok nehezebben találják el őket, nem a meglepetés ereje miatt. 

A filmbéli csata tetőpontján Themisztoklész egy nyílvesszővel megöli I. Dareiosz perzsa királyt, miközben fia, Xerxész végignézi. Dareiosz azonban egyáltalán nem volt ott Marathónnál, és évek múlva, öreg korában halt meg.

A filmben Xerxész előkészíti Görögország invázióját. Flottájának vezetésére beszervezi Eva Green által megformált Artemisziát. A valóságban Artemiszia Halikarnasszosz özvegy királynője volt, és néhány hajót biztosított Xerxész 600 hajóból álló flottájához. Saját hajóit személyesen irányította, és Xerxész tisztelte őt, de nem vezette az egész flottát.

A film csúcspontja a szalamiszi tengeri csata. A történészek egyetértenek abban, hogy ebben sem óriási fémhajók, sem perzsa öngyilkos bombázók nem vettek részt. Gorgó spártai királyné megérkezik a flottájával, hogy elpusztítsa a perzsákat. Azonban a történelmi Spárta mindössze 16 hajót adott Themisztoklész 400 hajójához, és nem játszott jelentős szerepet a győzelemben. Gorgó pedig nem volt jelen.

2. A rettenthetetlen (1995)

Az 1995-ös A rettenthetetlen című film nem kizárólag a valódi William Wallace történetén alapul. Wallace, egy skót lovag volt, a skót függetlenségi háborúban vezette a csapatait az 1200-as évek végén és az 1300-as évek elején. Néhány történész azonban azt állítja, hogy a filmben I. Róbert skót király történetének elemei is megtalálhatók, és ezek összeolvadtak Wallace történetével.

Ezenkívül a skót kockás szövetek, a fegyverek és az arcfestés mind gyanúsak történelmileg. De a legnagyobb hibát a film egyik csúcspontja követi el. A Stirling-hídi csata jelenetből kimaradt egy fontos részlet: a híd. Az építmény pedig kulcsfontosságú volt a skótok győzelméhez, mivel egyszerre csak korlátozott számú angol katonát engedett át. Wallace és csapatai kivártak, amíg elegendő angol katona átkelt ahhoz, hogy csapást mérjenek rájuk, de ne legyenek elegen a hatékony védekezéshez. Miközben az angolok arra vártak, hogy több katonájuk csatlakozzon hozzájuk a sorok újjáalakításához, a skótok támadást indítottak. Azok, akik még mindig a hídon próbáltak átkelni, nem láthatták a híd túloldalán zajló mészárlást.

3. Napóleon (2023)

Ridley Scott, a Napóleon rendezője elismeri, hogy a film rendelkezik néhány pontatlansággal, és vannak olyan részletek is, amelyekről nehéz megítélni, hogy valóban megtörténtek-e. A filmben Napóleon csatáinak ábrázolása, különösen az egyiptomi hadjárata rengeteg kritikát kapott. A valóságban a célja az volt, hogy megszakítsa a brit kereskedelmi útvonalakat Indiával, és francia dominanciát alakítson ki a keleti kereskedelemben. 1798-ban 35 ezer katonát vitt Egyiptomba, és gyorsan elfoglalta Alexandriát. Kairó felé haladva azonban ellenállásba ütközött. A híres ókori piramisok közelében Napóleon találkozott a mamlúkok seregével, egy elit török erővel. Egyiptom ekkor az Oszmán Birodalom része volt, és készen állt területe megvédésére. Napóleon csapatai legyőzték a mamlúkokat, bevonultak Kairóba, de később Horatio Nelson brit admirális megállította őket a trafalgari csatában.

Azonban volt egy jelenet, amely igazán messze áll a valóságtól, amikor a francia erők ágyúval lőnek a nagy piramisok egyikének tetejére, és eltalálják azt. Az akkori tűzerő nem tette volna lehetővé, hogy egy ilyen magas építmény tetejét eltalálják onnan, ahol a csapatok álltak. Ráadásul a piramisok csatája valójában nem is a piramisoknál zajlott, hanem távolabb, Imbabah-ben történt. A piramisok láthatók voltak, de nem voltak elég közel ahhoz, hogy veszélyben legyenek.

 4. Mennyei királyság (2005)

Ridley Scott nem veszi annyira komolyan a történelmi hűséget, ha a filmjeiről van szó. Scott úgy döntött, hogy a Mennyei királyság első felét Jeruzsálem IV. Balduin királya és a híres muszlim uralkodó, Szaladin által fenntartott fegyverszünet idején helyezi el, ezt az időszakot pedig úgy írta le, mint amikor „bárki szabadon jöhetett-mehetett és imádkozhatott, ahogy tetszett”. Sajnos Balduin leprában meghal, majd Guy de Lusignan (Guidó jeruzsálemi király) és a templomos lovagok tönkreteszik a békét.

Kezdjük azzal, hogy IV. Balduin nem egészen az a mérsékelt, modern figura volt, aminek a film beállítja. Uralkodása alatt hivatalosan kitiltották a nem keresztényeket Jeruzsálemből, és egyszer dührohamot kapott, amikor az állítólagos háborúpárti Guy de Lusignan nem támadta meg Szaladint. Maga a muszlim vezető szintén békés uralkodóként jelenik meg, akit akarata ellenére kényszerítenek háborúba, de a valóságban Szaladin uralkodása során végig Jeruzsálem elfoglalására törekedett. Balduinnal éveken át harcoltak egymással, és a fegyverszünetük inkább a kimerültségnek és egyéb problémáknak volt köszönhető, semmint a tartós béke iránti, őszinte vágyuknak.

A film csúcspontján Balian, a főszereplő vezeti Jeruzsálem védelmét Szaladin erőivel szemben, miközben a gyáva jeruzsálemi keresztény pátriárka próbálja aláásni mint vezetőt. A valóságban Balian együttműködött a város védelmében a pátriárkával, aki biztosan nem volt az ellensége.

A filmben úgy tűnik, hogy Balian megvédené mindkét nép szent helyeit, de valójában a muszlim szent helyek elpusztításával fenyegetőzött. Azt is kilátásba helyezte, hogy megöli az akkor Jeruzsálemben tartott mintegy 500 muszlim rabszolgát.

A filmben Szaladin nemesen beleegyezik, hogy a keresztények békésen távozzanak. Azonban igazából a keresztényeknek váltságdíjat kellett fizetniük magukért, és azok, akik ezt nem tudták megtenni, rabszolgasorba kerültek.

 5. Arábiai Lawrence (1962)

Az Arábiai Lawrence-etminden idők egyik legnagyszerűbb filmjeként tartják számon, de ez nem jelenti azt, hogy ne engedne meg magának némi szabadságot az igazsággal kapcsolatban. A film nagy része a Vörös-tenger partján fekvő, akabai kikötő elleni kritikus rajtaütés köré épül. A területet a part mentén erősen védték az esetleges támadások ellen, de Lawrence kitalálta, hogy egy kis csapatot a Nefúd-sivatagon keresztül vezet, lehetővé téve, hogy a szárazföld belsejéből támadják meg Akabát. Ebben pontos, de a fennmaradó részletek már eltérnek a valóságtól.

A film egyik leghíresebb jelenetében Lawrence lovasrohamot vezet egyenesen a városba, azonban ez Akabától 65 kilométerre, egy Aba el Lissan nevű kis előőrsnél zajlott. Lawrence serege majdnem háromszor akkora volt, mint az oszmán csapatoké az előőrsnél, de még így sem tudták kiszorítani őket. Lawrence megpróbált részt venni a támadásban, de véletlenül fejbe lőtte a saját tevéjét, és dicstelenül a földre zuhant. Akabát másnap incidens nélkül foglalták el.

A Gladiátor II. a gladiátorok életét mutatja be, az alábbi cikkünkben megnéztük, hogy mennyire pontosan.

Megjelent az új Dívány-könyv!

Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek