Az első világháború szülte a ma kedvelt hegyi sportot

Szénási Pál
GettyImages-679795983
Olvasási idő kb. 6 perc

Ma népszerű sport, egykor azonban hozzátartozott a világ egyik legvéresebb, legkeményebb háborús frontjának szomorú mindennapjaihoz.

A Via Ferrata, vagyis vasalt út olyan hegyi, rögzített pálya, amelyen vaslétrák, acélkábelek, csavarok, és egyéb tárgyak segítségével lehet szinte veszélytelenül közlekedni akár a nagyon nehezen járható, vagy megközelíthetetlen sziklafalakon is. Különféle nehézségi fokai vannak, attól függően, hogy hol helyezkedik el a pálya, mennyire van kiépítve. Ma Magyarországon több olyan ingyenesen elérhető vasalt út is van, ami akár egy egész családnak izgalmas kikapcsolódást biztosít. De a Via Ferrata valaha nagyon nem a kikapcsolódásról szólt.

Hegyi hadviselés: háborúból sport

Mivel Olaszország az első világháború elején az antant hatalmakhoz csatlakozott, ezért az Osztrák-Magyar Monarchia kénytelen volt az olasz határszakaszhoz közeli térséget megerősíteni. A Brenner-hágótól az Adriáig terjedő, mintegy 600 kilométeres védvonal épült így fel. Itt nyílt meg 1915 nyarán, olasz hadüzenettel az első világháború egyik legvéresebb frontvonala az Isonzó-front. Mivel a Monarchia nem készült korábbi szövetségese, Olaszország átállására, több olyan szakasz is volt a frontvonalon, ahol hevenyészett védműveket sikerült csak a háború kezdetén összeállítani. Ilyen, néha csak egyszerű kőrakásokban kellett például a magyar csapatoknak megtartani a pozíciójukat a támadó olasz hadsereggel szemben. Ezeket az állásokat csak a háború közben tudták tovább erősíteni.

Az erődítéseknél nagyban alapoztak a helyi adottságokra, a sziklamenedékekre, barlangokra: úgy építették ki az állásokat, hogy megnehezítsék az ellenséges tüzérség dolgát.

Az építkezésekhez a helyben bányászott követ használták fel, az állások előtt pedig szögesdrót akadályokat húztak fel, hogy megnehezítsék a gyalogos rohamokat. A barlangokban csapatokat szállásoltak el, és hadikórházakat létesítettek. Ismerünk olyan barlangot is, ahol akár 800 sebesültet is el tudtak látni. Mint az a cikk alapjául szolgáló, dr. Bedécs Gyula: Magyar emlékek és látnivalók. Szlovénia, Isonzó, Doberdó című munkájából is kiderül, honvédjeink leginkább az első időszakban szenvedtek sokat, mert a kiépítetlen állások nemcsak az ellenség támadásaitól nem védtek rendesen, hanem az időjárási viszontagságoktól sem.

Lőállás az Isonzó völgyében: a hegyekben őrzött emlékekhez vezető utak ma kiváló sportolási lehetőségeket nyújtanak
Lőállás az Isonzó völgyében: a hegyekben őrzött emlékekhez vezető utak ma kiváló sportolási lehetőségeket nyújtanakimagoDens / Getty Images Hungary

Így lettek a kiépített hegyi útvonalak később a túrázók kedvelt célpontjai

A védművek kiépítése sík területen sem egy egyszerű mutatvány, magashegyi viszonyok között viszont igazán embert próbáló feladat. A sokszor alföldi legényekből sorozott katonák iszonyatos kínszenvedések árán vészelték át a hegyi háború viszontagságait. Az állások kiépítéséhez mindkét oldalon komoly erőket kellett megmozgatni, és olyan terepviszonyok között is el kellett juttatni az ellátmányt, ami még békeidőben is komoly nehézségekbe ütközött volna. A magashegyi utánpótlásvonalak már önmagukban is életveszélyesek, ha nem építik ki a felvonórendszereket, és olyan speciális útvonalakat, amelyek a könnyebb szállítmányozást, veszélytelenebb csapatmozgást tették lehetővé.

A Via Ferrata olasz kifejezést is ebből az időből származtatják.

Az útvonalak kiépítéséhez a sziklafalakba drótkötélpályákat, vashurkokat és létrákat, függőhidakat, vagy néhol csak erős vascölöpöket fúrtak. Ezeken keresztül kellett nyáron, az extrém meleget visszasugárzó kőfalak mentén, vagy

télen, metsző, hideg szélben a málhát vagy sebesülteket eljuttatni egyik helyről a másikba.

Az isonzói fronton az olasz egységek 11 támadást intéztek a Monarchia állásaival szemben, minden egyes támadás több tízezer halálos áldozattal járt mindkét részről. A 12. rohamot viszont a Monarchia egységei indították, akik áttörték az olaszok vonalait, és több tíz kilométert előrehaladva, 300 ezer hadifoglyot ejtve, mélyen Olaszország területén álltak meg. Ezzel bár a csatákat a Monarchia csapatai nyerték, az elfoglalt területek a háború után Olaszországhoz kerültek. Az értelmetlen öldöklés során 1,1 millió olasz katona sebesült, halt meg, vagy tűnt el, a Monarchia esetében ez a szám 500 ezer főre tehető.

Csodás magashegyi környezet szomorú emlékekkel

Ha ma a szlovén Triglav Nemzeti Parkban barangolva, a lélegzetelállítóan szép Savica vízesés megtekintése után leereszkedünk a kanyargós utakon, hogy a kristálytiszta vizű Bohinji-tó kőhídjáról megszemléljük a pisztrángok ficánkolását, útközben ne felejtsünk el megállni Ukanc első világháborús katonai temetőjénél, hogy aradi és temesvári magyar honvédek sírjai előtt tisztelegjünk.

Az Alpokban több Via Ferrata útvonal is található
Az Alpokban több Via Ferrata útvonal is találhatóMystockimages / Getty Images Hungary

A Júlia-Alpokban ma több Via Ferrata útvonal is található, a kilátásért és az élményért nem is kell hosszú utat megtenni. De ha ennyit sem szeretnénk autózni, akkor látogassunk el például Tatabányára, ahol a Turul madár szobra alatti vasalt utakon is megízlelhetjük a végtelen szabadság élményét, drótkötélre csatlakozva, biztonságban.

Ha szeretnéd megtudni, hogy a magyarországi bányatavak milyen veszélyeket rejtenek, olvasd el az erről szóló cikkünket!

DOGZ Fesztivál a Városligetben!

Szeptember 7-én kutyás bemutatókkal, falkasétával, izgalmas előadásokkal, tanácsadással és gyerekprogramokkal vár mindenkit az év legnagyobb kutyás rendezvénye.

Regisztrálj az ingyenes rendezvényre!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek