Így fürdőztünk anno az első budapesti szabadstrandon

Szénási Pál
fortepan 4783
Olvasási idő kb. 6 perc

Rekkenő hőség, melegrekordok. Ez már nyár a javából. Mi sem természetesebb annál, hogy ilyenkor az ember elkezdi lapozni az elméjében a közeli strandok, vizes élőhelyek listáját, hogy túlélje ezt az időt. És mivel igazi strandnagyhatalom vagyunk, nem lesz nehéz dolgunk találni egy megfelelő helyet Budapesten vagy bárhol az országban. Ám nem volt ez mindig így.

Ha valaki egy biztonságos, jól felszerelt fürdőhelyet akart magának találni a 20. század első éveiben, akkor többnyire csak a fedett fürdők álltak rendelkezésre, de valljuk be, nem annyira jó érzés egy nagyon magas páratartalmú épületben pacsálni nyári melegben. Így jött az ötlet, hogy Budapest területén érdemes volna egy szabadstrandot nyitni.

Margit-sziget és a Habsburgok

A Margit-szigetet sokféleképpen nevezték már a múltban: volt már Urak-sziget, Nyulak-szigete (ami a latin Insula leporum kifejezésből ered, ám egyes források szerint a nyuszikhoz igen kevés köze volt a szigetnek, valószínűbb, hogy a krónikás elírta a nevét: Insula leporum helyett az Insula leprorumot akarta írni, ami a leprások szigetét jelenti), Szent András szigete, Boldogasszony szigete, Lánysziget, Kvszadaszi (török), Budai-sziget, Palatinus- avagy Nádor-sziget. Ez utóbbi elnevezését pedig arról a József Nádorról kapta, aki jó kapcsolatot ápolt Széchenyi Istvánnal és akinek elévülhetetlen érdemei voltak Magyarország modernizációjában. Lelkes támogatója volt ugyanis olyan nagy törekvéseknek, mint a magyar nyelv használatának elősegítése, a Magyar Tudós Társaság, a Nemzeti Múzeum, a Vakok Intézete és sok más haladó szellemiségű intézmény megalapítása. Tettei miatt a nádort, Mária Terézia unokáját, a legmagyarabb Habsbourgnak tartották (síremléke is a Budavári Palota nádori kriptájában található). A mai Margit-sziget tehát ennek a József nádornak a birtokában volt haláláig, 1847-ig. Innen ered a Palatinus-fürdő elnevezése is.

Budapest első szabadstrandjának bejárata 1938-ban
Budapest első szabadstrandjának bejárata 1938-banFortepan / Vízkelety László

Az első budapesti szabadstrand születése

A fürdő létrehozására azonban még várni kellett. 1919 a történelmi dátum. Ekkor nyitotta meg kapuit a Palatinus ThermalstrandfürdőBudapest első szabadstrandja, hogy aztán egy évvel később bezárják (egy strandfürdő üzemeltetése már akkor is komoly kihívásokkal járt), a megújult fürdő viszont 1921-től már újra várta a hűsölni vágyókat.

A strand nemcsak az első szabadtéri fürdő volt, hanem itt építették ki Európa legnagyobb egybefüggő felületű medencéjét is, 5000 négyzetméternyi vízfelülettel. Vízét pedig nem akárhonnan, hanem – ahogy a fürdő neve is sugallja – a sziget termálkútjaiból biztosították, amelyek 1200 méteres mélységből hozták fel a 43 fokos gyógyvizet, így a fürdőzők kifogástalan minőségű vízben lazíthatták el végtagjaikat.

A siker nem maradt el, a lakosság rászokott a szabadtéri fürdőzésre. A nagy igénybevétel miatt azonban elhasználódtak a fürdő épületei, infrastruktúrája, így 1936-ban pályázatot kellett kiírni az épületek, medencék felújítására. A környezettudatos gondolkodás már akkor is fontos szempontnak bizonyult, ugyanis a pályázat kiírásánál meghagyták, hogy a fákat nem szabad bántani. Meghatározták továbbá a medencék számát és befogadóképességét, ezen felül viszont a tervező szabad kezet kapott.

A felújításnak, bővítésnek köszönhetően a fürdőkomplexum maximális befogadóképessége elérte a 10 ezer főt.

Bár a második világháború komoly károkat okozott a létesítményben, az ötvenes évek végére helyrehozták az épületeket, medencéket. Ez is mutatja, hogy az emberben mindig nagyobb az élni akarás.

Az emberek a legnehezebb időkben is élni akarnak, strandra járni, sakkozni a szabadban – 1953
Az emberek a legnehezebb időkben is élni akarnak, strandra járni, sakkozni a szabadban – 1953Fortepan / dr. Horváth Miklós

Hiába a háború, a forradalmak, gazdasági összeomlás, ha csak egy pillanatnyi nyugtunk van, akkor élni szeretnénk, nevetni, sakkozni, palacsintát enni, beszélgetni a medence partján és alámerülni a haboknak, ha odakint perzsel a nap.

Élet és halál a strandon

Hiába a strand, vagy bármilyen intézmény, ha azt nem töltik meg élettel. A Palatinus pedig nagyon is megtelt élettel, mint ahogy a Nyírvidék – Szabolcsi hírlap írja 1940-ben:

A Szent Margit-sziget árnyas berkeivel is tökéletes nyári üdülőhely, ahol nappal a világhírű Palatínus strandon pezseg az élet, esténként pedig a mesevilágba illő környezetű Szabadtéri Színpadon gyönyörködhetünk az Operaház együttesének előadásaiban.

De nemcsak móka és kacagás volt a strandon, hanem tragédia is:

Ma délelőtt a Palatinus strandon Hamvai Gyula lelőtte Székely Sándort. Kihallgatásakor kiderült, hogy Székely Hamvai feleségének udvarolt s Hamvai féltékeny volt. A merénylet előtt Hamvai levelet is írt, s ebben megírja, hogy tudatában van annak, hogy tette rögtönítélő bíróság elé kerül.

Írta a Nyírvidék – Szabolcsi hírlap 1939-ben.

Így lett a Margit-sziget termálkútjaiból strand, a strandból pedig közösségi színtér. És ahol sok ember összejön, ott szerelmek, barátságok szövődnek, vagy hunynak ki örökre, emlékek születnek, ezernyi fénykép készül ezernyi boldog pillanatról.

Szeretnéd tudni, mi Magyarország egyik vezető turisztikai attrakciója? Olvasd el következő cikkünket

DOGZ Fesztivál a Városligetben!

Szeptember 7-én kutyás bemutatókkal, falkasétával, izgalmas előadásokkal, tanácsadással és gyerekprogramokkal vár mindenkit az év legnagyobb kutyás rendezvénye.

Regisztrálj az ingyenes rendezvényre!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Ezt olvastad már?

Érdekességek