Martha olyan volt, mint bármelyik „normális” életet élő gyermek: iskolába járt, énekelt a templomi kórusban, és minden álma az volt, hogy színésznő lehessen, édesanyja még abban is reménykedett, hogy kislányból operaénekes válik, és a világot jelentő deszkák teszik majd boldoggá a gyermekét. Nos, az élet más forgatókönyvet írt Martha számára.
A Watergate-botrány főszereplője titkárnőként kezdte
Martha történelemből szerzett diplomát, ám hamar rájött, hogy a tanítás nem neki való, ezért titkárnőként helyezkedett el szülővárosában, Pine Bluffban. A sors úgy hozta, hogy hat hét után innen Washingtonba küldték, ahol megismerkedett első férjével, egy katonatiszttel. Sajnos a házasságuk nem volt boldog, és tizenegy év után elváltak.
Martha még a válás évében újraházasodott, ezúttal egy jól menő New York-i ügyvédhez, John Mitchellhez ment hozzá. Miután John sikeresen megválasztatta Nixont, az elnök hálája jeléül kinevezte igazságügyi miniszterének. Ez beindította a lavinát, mert Marthának igen kemény politikai nézetei voltak, és hangot is adott a véleményének, például a vietnámi háborúról, mind a sajtóban, mind társasági eseményeken, ezzel örökös beszédtémát generálva a nyilvánosság előtt.
Elsőként hívta fel a figyelmet a Watergate-botrányra
Amikor John Mitchell lett Nixon újraválasztási kampányának vezetője, Martha azzal fenyegette meg a férjét, hogy elhagyja, ha nem mond le, és nem hagy fel a „piszkos kis játékaival. Ám természetesen ezt a férfi nem tette meg.
John Mitchell egy kaliforniai kampányeseményen volt 1972-ben, amikor felhívták, hogy betörtek a Watergate-épületbe. Azonnal tartott is egy sajtótájékoztatót, amelyben tagadta, hogy ehhez az újraválasztási tanácsnak bármi köze lenne. Noha ezt titokban akarta tartani felesége előtt, ez végül nem sikerült, Martha ugyanis tudomást szerzett a történtekről, és a sajtóhoz akart fordulni, férje titkos ügynöke azonban ezt megakadályozta.
Amikor a következő héten Martha elért egy bűnügyi újságírót, a vonal hirtelen megszakadt, és amikor a férfi végre Martha nyomára akadt, a nőt iszonyatos állapotban találta. Nemcsak benyugtatózták, de súlyos sérüléseket is szenvedett aközben, hogy a titkos ügynökök le akarták fogni, miközben hotelszobája erkélyén keresztül igyekezett megszökni. Martha később elmondta, félt, hogy nem éli túl az eseményeket.
John Mitchell mindent megtett annak érdekében, hogy ellehetetlenítse feleségét – alkoholproblémákra és a nő pszichés állapotára hivatkozott. Egészen 1975-ig senki nem hitt Marthának, ám akkor az újraválasztási tanács biztonsági főnöke, James McCord igazolta a történetét. Az igazságügyi miniszter elhagyta a feleségét, 1975. január 1-jén pedig elítélték összeesküvés, hamis tanúzás és az igazságszolgáltatás akadályozása miatt, és tizenkilenc hónapot töltött egy szövetségi börtönben. Martha Mitchell egyedül, barátok és támogatók nélkül halt meg, nem sokkal az ügyben bekövetkező fordulat után, 1976-ban.
Nem Martha Mitchell volt az egyetlen nő, akit a férfiak elhallgattattak, Dorothy Kilgallen is hasonló sorsa jutott. Történetét itt olvashatod el.
Múzsák a csók után irodalmi est
Egy különleges estére számíthat, aki velünk tart, amely során életutak, művészet és anyaság fonódik össze a színpadon. Hernádi Judit és Tarján Zsófia őszintén mesélnek anya-lánya kapcsolatukról: hogyan élte meg a művésznő a gyermekvállalást, milyen érzés volt Zsófinak híres édesanya mellett felnőni.A könyvben szereplő nők történeteiről Bálint Lilla szerző mesél, míg Hernádi Judit egy-egy megrázó vagy felemelő könyvrészletet olvas fel.
hirdetés
