Mivel a kráter majdnem tökéletes kört formáz, természetesen felmerült, hogy ufók műve, vagy valamilyen természetfeletti erő hozta létre. Mielőtt bárkinek kétségei támadnának, egyik verzió sem helytálló. Maradjunk tehát a tudományos lehetőségek számba vételénél, és nézzük, mit találtak a tudósok.
Meteor csapódott be?
A Katmai Nemzeti Parkban lévő természeti képződmény leginkább egy tóra hasonlít, amikor elolvad a jég, és esik az eső, mert ilyenkor általában a feléig megtelik vízzel. A hozzávetőleg 500 méter átmérőjű, és 110 méter mély kráter igen különös, és a keletkezésére vonatkozó egyik teória az, hogy meteor csapódott a földfelszínbe, és ennek következtében jött létre.
Az ilyen típusú kráterek, ahogy ez is, kör alakúak és igen mélyek, ám jóval nagyobbak, mint a Savonoski-kráter: a Dél-Afrikában található Vredefort kráter például kimondottan hatalmas, 70 kilométer széles, és 7-11 kilométer mély. Az erózió miatt csökkent le ekkorára a mérete, kétmilliárd évvel ezelőtt jóval nagyobb volt, ahogy a meteor is, ami kialakította. Tudósok szerint óriásibb lehetett, mint ami miatt a dinoszauruszok kihaltak.
A geológusok szerint, ha a Savonoski-krátert meteor alakította volna ki, akkor a kőzetmintákból ennek ki kellett volna derülnie. Ám ha ezek ott is voltak, hozzávetőleg húsz ezer évvel ezelőtt egy gleccser visszahúzódása miatt teljesen megsemmisültek.
Vulkanikus eredetű?
Bár a kráter közvetlen környezetében nyoma sincs vulkáni tevékenységnek, a tudósok szerint mégis ez a legvalószínűbb oka a képződmény kialakulásának. Ezt a feltevést az is alátámasztja, hogy az egyébként hatalmas, több mint 16 ezer négyzetkilométeren elterülő nemzeti parkban igen aktív a vulkáni tevékenység.
Ha ez alakította ki a krátert, akkor az történhetett, hogy a magma a kürtőn keresztül majdnem elérte a földfelszínt, az ott lévő vízréteget gyakorlatilag felforralta, és a gőz lerombolta a körülötte lévő kőzetrétegeket.
Ilyenkor napokig füst, hamu és kőtörmelék tör fel a kráterből, de mivel a nyomás egy idő után csökken, a vulkán inaktívvá válik, és tó vagy tengerszem lesz a helyén.
Ahhoz, hogy ezt a teóriát minden kétséget kizáróan bebizonyítsák, további vizsgálatokra, fúrásokra van szükség, hiszen ezek adhatnak teljes képet a kutatók számára.
A vulkáni tevékenység Magyarország domborzatára is hatással volt, erről szóló cikkünket semmiképp ne hagyd ki.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
