The Police: Miért lett Sting zenekarának ilyen fura neve?

Mindig azon töprengtél, honnét kaphatta a nevét kedvenc zenekarod? Vajon tényleg a legfurcsább névválasztással lehet befutni? Milyen titokzatos sztorik bújnak meg egy-egy bandanév mögött? Sorozatunkban megtalálod a választ.

Mindössze hat évig volt aktív, mégis alapvető hatást gyakorolt a könnyűzenére a késő ’70-es, kora ’80-as évek legendás formációja, a The Police. Sting, Stewart Copeland és Andy Summers triója a new wave és a post-punk meghatározó zenekaraként vonult be a könnyűzene történetébe – de vajon miért pont a rendőrség után kapták a nevüket?

A banda története 1976 novemberében kezdődött, amikor a brit Curved Air progresszív rockzenekar amerikai dobosa, Stewart Copeland egy newcastle-i koncerten megismerkedett a mindenki által csak Stingként emlegetett Gordon Sumner basszusgitárossal, aki fúziós dzsessz formációkban zenélt akkoriban. A két zenész telefonszámot cserélt, és mivel a Curved Air hamarosan feloszlott, pár hónappal később már közös zenekar alapításán munkálkodtak, és a banda – melynek harmadik tagja Henry Padovani korzikai születésű gitáros lett – már következő februárban kiadta első kislemezét. Augusztusban Padovani kilépett a zenekarból, helyét az eredetileg másodgitárosnak szerződtetett Andy Summer vette át, aki korábban az Animalsban is zenélt.

A Police 1978 őszén megjelent első nagylemeze, az Outlandos d’Amour olyan legendás szerzeményeket tartalmazott, mint a So Lonely és a Roxanne – a punk rock, a reggae, a dzsessz és más stílusok elemeit felhasználó zenekar egy csapásra világhírűvé vált. A debütálást négy további album követte, és a banda olyan örökzöldekkel ajándékozta meg a hallgatókat, mint a Message in a Bottle, a Don’t Stand So Close to Me, az Every Little Thing She Does Is Magic és az Every Breath You Take. A szakmai és közönségsikerek, díjak és platinalemezek dacára a zenekar csillaga hamar leáldozott, a tagok közötti feszültségek ugyanis nehézzé tették a közös munkát. Utolsó, legnagyobb hatású lemezük, a 1983-as Synchronicity – melynek felvétele már rendkívül negatív légkörben telt – megjelenését követően a tagok külön utakon folytatták tovább.

„A rendőrség” – Stewart Copeland, Sting és Andy Summers (1979).
„A rendőrség” – Stewart Copeland, Sting és Andy Summers (1979).Fotó: Gijsbert Hanekroot / Getty Images Hungary

A Police név eredete

De vajon miért pont a Rendőrség elnevezést választotta a legendás trió? A név ötlete Copelandtől ered, aki már a kezdetek kezdetén, a legelső közös próba előtt eldöntötte, hogy így fogják hívni a bandát. Hogy miért volt ez neki fontos, arra több teória is létezik: egyesek szerint Copeland saját vezetéknevének első három betűje, vagyis a „cop” („zsaru”) nyomán döntött a The Police mellett, egy másik történet azt mondja, a dobost CIA-ügynök édesapja foglalkozása inspirálta. Az igazsághoz valószínűleg az a verzió áll legközelebb, miszerint Copeland véletlenül látott egy rendőrautót valahol, amelynek oldalán a Police felirat virított, és ekkor hasított belé a gondolat, hogy bandanévként is milyen jó lenne a szó.

Bármelyik verzió is legyen igaz, az a tény, hogy a police szó valamilyen változata szinte minden nyelvben megtalálható, ezért a banda nevét a világ bármely táján könnyen meg lehet majd jegyezni, minden bizonnyal ráerősített a gondolatra.

Ami az eredetileg tanító végzettségű frontember, Sting nevét illeti, úgy ragadt rá a Sting, vagyis Fullánk becenév, hogy egy időben gyakran viselt fekete-sárga csíkos pulóvert, ami az ismerőseit egy darázsra vagy méhecskére emlékeztette.

A zenekar tagjai a későbbiekben a saját jogukon is világhírű zenészek lettek. Sting szólókarrierjét mindenki ismeri, Copeland és Summers főként filmzeneszerzőként vált ismertté (Copeland írta többek között a Tőzsdecápák, Summers pedig a Koldusbottal Beverly Hillsben zenéjét). A tagok néhányszor újra összeálltak, 1986-ban például egy Amnesty Internationalt segítő koncert erejéig, 2007–2008-ban pedig világ körüli turnéra mentek, de Magyarországra sajnos nem jutottak el.

És azt tudtad, hogy a Boney M neve honnan ered? Sorozatunk előző részében ezt is elolvashatod.

Mustra