Plasztikai sebészet Egyiptomban: így dolgoztak az ókori orvosok

1937: J. C. Bell plasztikai sebész munka közben egy vendég arcán szépségszalonjában. (Fotó: Fox Photos/Getty Images)
Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A plasztikai sebészet története az ókori Egyiptomtól indul, és a sérülések helyreállításából az első világháború utáni fejlődésen át jutott el a modern esztétikai beavatkozásokig.

A plasztikai sebészet gyökerei egészen az ókori Egyiptomig és Indiáig vezethetők vissza. Már az egyiptomi Edwin Smith-papirusz is említ olyan módszereket, amelyekkel sérült orrokat próbáltak helyreállítani. Az igazi áttörés azonban Indiában történt.

Már orrműtéteket is végeztek

A Krisztus előtti 6. században élt Szusruta orvos olyan orr-rekonstrukciós technikát írt le, amely meglepően hasonlított a mai bőrátültetésekhez. Erre azért volt szükség, mert az orr levágása akkoriban gyakori büntetésnek számított, így a helyreállítás nemcsak egészségügyi, hanem társadalmi kérdés is volt.

Kloroform adagolása Junker-féle inhalátorral orrmandulaműtét során. Részlet R. J. Probyn-Williams A Practical Guide to the Administration of Anaesthetics című, 1901-ben Londonban megjelent könyvéből. (Fotó: Universal History Archive/Universal Images Group via Getty Images)
A korai érzéstelenítés forradalmasította a sebészetet a 20. század elején
Fotó: Universal History Archive / Universal History Archive/Univer

Később az ókori Rómában és Kínában is megjelentek korai helyreállító műtétek, például ajakhasadék-kezelések vagy szemhéjkorrekciók.

A világháborúk mindent megváltoztattak

A modern plasztikai sebészet fejlődését leginkább az első világháború gyorsította fel. A frontokon rengeteg katona szenvedett súlyos arcsérüléseket, ezért az orvosoknak új technikákat kellett kidolgozniuk.

Ekkor vált ismertté Harold Gillies neve is, akit sokan a modern rekonstrukciós sebészet egyik atyjának tartanak. A bőrátültetések, csontrekonstrukciók és arcsebészeti eljárások hatalmas fejlődésen mentek keresztül, mert a sebészek naponta több száz sérülttel találkoztak.

A cél ekkor még elsősorban az volt, hogy a betegek újra tudjanak enni, beszélni vagy levegőt venni – nem pedig az, hogy fiatalabbnak vagy „szebbnek” tűnjenek.

Mikor lett a plasztikai sebészetből szépségipar?

A második világháború után a technológia fejlődése, az érzéstelenítés biztonságosabbá válása és a növekvő jólét teljesen átalakította a szakmát. Az 1960-as évektől egyre több ember vállalt esztétikai beavatkozásokat is.

Idézőjel ikon

Megjelentek a szilikon mellimplantátumok, később a zsírleszívás, majd a botox és a különböző feltöltések. A hollywoodi sztárkultúra és később a közösségi média tovább növelte az érdeklődést.

A 2000-es évekre már nemcsak a hírességek, hanem az átlagemberek körében is egyre elfogadottabbá váltak a kozmetikai beavatkozások.

Nem „műanyag” sebészet

Kevesen tudják, de a „plasztikai” szó nem a műanyagra utal. A kifejezés a görög „plastikos” szóból ered, ami formálást vagy alakítást jelent.

Az elnevezés az ipari forradalom után kezdett félreérthetővé válni, amikor a műanyagok elterjedtek a hétköznapokban. Emiatt sokan ma is kizárólag esztétikai beavatkozásokkal azonosítják a plasztikai sebészetet, pedig a rekonstrukciós műtétek továbbra is a szakág fontos részét jelentik.

A Zoom-korszak új trendeket hozott

A Covid-időszak alatt új jelenség jelent meg: a „Zoom-boom”. Az emberek a videóhívások során sokkal többet nézték saját arcukat, emiatt megnőtt az érdeklődés az arcfeszesítés, szem alatti feltöltések és kisebb korrekciók iránt.

Közben a trendek is változnak. A korábbi látványos beavatkozások helyett ma egyre többen természetesebb eredményeket szeretnének. A minimálisan invazív kezelések – például a botox vagy a hialuronsavas feltöltések – népszerűbbek, mint valaha.

Így válaszd ki a Díványt!
Ne maradj le a Dívány tartalmairól!

A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.  
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy. 

A jövő: AI és természetes hatás

A szakértők szerint a plasztikai sebészet következő korszakát a mesterséges intelligencia, a robotsebészet és a regeneratív kezelések formálhatják. Egyre nagyobb hangsúly kerül arra, hogy a beavatkozások természetesebb hatást keltsenek, miközben gyorsabbá és biztonságosabbá válnak.

Bár ma sokan a szépségiparral azonosítják a plasztikai sebészetet, a története valójában az emberi test helyreállításáról, az orvosi innovációról és az alkalmazkodásról szól. És úgy tűnik, a következő évtizedekben is folyamatosan új formát ölt majd.

Kapcsolódó: Ezek a színésznők 50 felett is gyönyörűek plasztika nélkül

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

A bértranszparencia Magyarországon elbukott, csak elvben nyilvánosak a fizetések

Az Európai Unió bértranszparencia-irányelvének fontos mérföldkőhöz kellett volna érkeznie a múlt hétvégén, hiszen a tagállamoknak hároméves felkészülési időszak után kötelezően át kellett volna ültetniük a szabályozást a saját jogrendjükbe. A valóságban azonban a transzparencia elbukott a legelső teszten, mivel számos tagállam képtelen volt betartani a meghatározott határidőt.

Offline

Villámkvíz: te tudod, hol játszódnak ezek a híres regények?

Egy jó regény nemcsak a történetével, hanem a helyszíneivel is maradandó élményt ad: sokszor egy város, egy táj vagy akár egy kitalált világ önmagában is külön értelmezéseket nyithat meg a műben. És vannak olyan irodalmi művek is, amik már teljesen egybefonódtak híres városokkal szerte a világon.

Mindennapi

Betiltják a mobilozást a zebrán, korlátozzák az e-rollerezést – új szabályok Szlovákiában

Jelentős változások előtt áll a szlovákiai közlekedés, miután a pozsonyi parlament június 2-án elfogadta a közúti közlekedésről szóló törvény átfogó módosítását. Az új előírások elsődleges célja a közlekedésbiztonság javítása és a balesetek számának csökkentése – többségükben szeptember 1-jén lépnek hatályba, és a szigorítások a gyalogosokat, az elektromos rollereseket, valamint a gyorshajtó sofőröket egyaránt érintik.

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.