A pestis néven is ismert járványnak három fő változata van: a szeptikémiás, a tüdőpestis és a mirigyláz, vagyis a bubópestis. Az első a vért fertőzi meg baktériumokkal, a második a tüdőt, a harmadik pedig a mirigyeket támadja meg. Mindhárom halálosnak bizonyul, hacsak nem kezelik időben.
Természetesen egy olyan világban, ahol nem voltak antibiotikumok, és még csak nem is értették pontosan, hogyan terjednek a betegségek, a halálozási arány pusztítónak bizonyult. Európában több mint 50 millió ember halálát okozta a bubópestis. Ma már tudjuk, hogy a betegség kórokozója a Yersinia pestisbaktérium, amely általában kisemlősökben és bolhákban található. És bár azt hihetnénk, hogy a fekete halál már a múlté, a modern korban is hatással van az emberekre.
A bubópestis biológiai öröksége
A Chicagói Egyetem, a párizsi Pasteur Intézet és a kanadai Ontario állambeli McMaster Egyetem kutatói nemrégiben egy megdöbbentő felfedezést jelentettek be, amely teljesen átírta, ahogyan a bubópestis és az emberi genom történetét látjuk.
A tudósok szerint a bubópestis olyan nagy hatással volt az emberi immunrendszerre, hogy még ma is érezteti hatását.
A génnek különböző változatai léteznek, vannak, amelyek jól működnek, mások semennyire sem, és az ember mindkét szülőjétől örököl egy-egy példányt belőlük. Azok voltak a szerencsések, akik apjuktól is, anyjuktól is a gén jól működő verzióját kapták meg. Ezt a változatot adták tovább utódaiknak a túlélők, a gyerekek az unokáknak, így a hasznos génmutáció gyorsan elterjedt.
„Két-három nemzedék alatt tízszázalékos változást látunk, ez az eddig ismert legerőteljesebb szelekciós esemény az emberi evolúcióban” – magyarázta Hendrik Poinar, a McMaster Egyetem evolúciógenetikusa.
Pestistúlélők leszármazottai vagyunk
A pestissel szemben jól védő génmutáció még ma is gyakoribb, mint a fekete halál előtti időkben. A kutatók ugyanakkor azt is felfedezték, hogy éppen azok a gének, amelyek segítettek a középkor emberének túlélni a pestist, ma számos más betegséghez járulnak hozzá. Ilyen betegség a lupusz, a Crohn-betegség és a reumatoid artritisz. A közös nevező ezen betegségekben, hogy mind autoimmun betegségek, vagyis fennállásakor az immunrendszer önmagát támadja meg.
Hendrik Poinar, a McMaster antropológiaprofesszora így kommentálta ezt a felfedezést: „A hiperaktív immunrendszer a múltban nagyszerű lehetett, de a mai környezetben talán nem annyira hasznos.”
Autoimmun betegségek a 21. században
Az autoimmun betegségek előfordulása a II. világháborút követő években kezdett emelkedni világszerte. Napjainkban több mint 100 autoimmun betegségről tudunk, ezek közül a legismertebb az 1-es típusú diabétesz, amelynek megjelenéséhez a hasnyálmirigy inzulint előállító sejtjeinek pusztulása vezet.
A szakemberek jelentős áttörésként értékelték ezt a kutatást. Ugyanakkor nehéz tagadni a felfedezéssel kapcsolatos furcsa iróniát is. Elvégre elképesztő felismerni, hogy ugyanaz a gén, amely egy generációnak segített elkerülni a fekete halált, most krónikusan beteggé teszi az utódokat.
Három szakácskönyv ingyenes szállítással!
Mentes Anyu szakácskönyveit azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.
MOST INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!
Tekintsd meg ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
