pálmaolaj hatás

A Magyar Édességgyártók Szövetségének közelmúltban készített felmérése szerint a hazai fogyasztók mindössze negyedét befolyásolja választásában az, hogy tartalmaz-e pálmaolajat az a finomság, melyet a polcról levenni készül. A többiek vagy nem alakították ki ezzel kapcsolatos álláspontjukat, vagy nyugodt szívvel veszik így is az adott termékeket. Te tisztában vagy azzal, mit tesz az élővilággal a pálmaolajipar?

Sokrétű hatás az ökoszisztémára

Pálmaolajat meglepően sokféle élelmiszerben, illetve egyéb fogyasztási cikkben találhatunk: csokoládékban, különböző desszertekben, rúzsokban, krémekben, samponokban, szappanokban, testápolókban, autóipari kenőanyagokban, biodízelben és takarmányban is használják.

A pálmaültetvények létrehozása azonban esőerdők kiirtásával jár, miközben a fák, az erdők elengedhetetlenek. Nemcsak az oxigéndús, tiszta levegő vagy épp a fa mint alapanyag miatt szorulunk rájuk, de a világ szárazföldi fajai több mint felének is otthont adnak. Világszerte egymilliárdnál is több ember él erdőkben vagy azok közelében, az erdőkre utalva, amikor élelmet, élőhelyet vagy épp menedéket keresnek. Az óceánok után az erdők jelentik a legnagyobb oxigénforrást is, a szén-dioxid megkötése mellett: a fák tehát harcostársaink a klímaváltozás hatásainak megfékezésében.

Mindennek dacára az erdőirtás soha nem tapasztalt méreteket ölt. A WWF adatai szerint 2014–2017 között több mint 41 millió hektárnyi területen irtottak ki erdőket a Földön különböző okokból. Ezek közt vezető szerepe van a mezőgazdaságnak.

Olcsó, és nincs a gyártásával gond

A pálmaolaj könnyen előállítható, más növényi olajokhoz képest jóval nagyobb hozamot biztosít alacsonyabb termelési költség mellett, emiatt globális termelése és a pálmaolaj iránti kereslet egyaránt gyorsan növekszik. A legtöbb ültetvényt Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában találjuk: a terjeszkedés az erdők rovására zajlik, és sok veszélyeztetett faj számára jelent ez tragikus hírt.

A pálmaolaj előállítása az ember és a vadon élő állatok közötti konfliktusokhoz is vezet, mivel a nagytestű állatok populációi egyre elszigeteltebb természetes élőhelyekre szorulnak. 

A szumátrai Tesso Nilo Nemzeti Park 43 százalékát – amelyet azért hoztak létre, hogy élőhelyet biztosítson a veszélyeztetett szumátrai tigrisnek – mára illegális pálmaolaj-ültetvények borították el.

Egyre többet állítunk elő belőle

Tény és való, hogy a csipsz roppanósabb, a rúzs selymesebb, a szappan jobban habzó, egy édesség egészségesebb, a jégkrém pedig kevésbé folyós lesz annak hatására, ha pálmaolajat is adnak hozzá, de a fenti folyamatokat ennek nem lenne szabad igazolnia. Mégis: évente fejenként 8 kilogramm pálmaolajat fogyasztunk el globálisan, miközben a kitermelt mennyiség őrületes ütemben nő. 1995 és 2015 közt megnégyszereződött, 2050-re pedig az előrejelzések szerint ismét meg fog négyszereződni.

 A világ állandó mezőgazdasági hasznosítású területeinek 10 százalékán már ma is pálmaültetvények vannak, 150 ország 3 milliárd embere használja az itt előállított olajjal dúsított, elkészített termékeket.

A termelés 85 százaléka Malajzia és Thaiföld területén zajlik: itt a legmasszívabb az erdőirtás, a termeléshez pedig munka- és emberjogi kihágások kapcsolódnak, miközben fák hullanak a földre, és állatok pusztulnak el élőhelyüktől megfosztva.

Még négy érv a pálmaolaj ellen

Ha az emberi jogi kihágások, az élőhelyüktől megfosztott állatok és a kivágott erdők nem jelentetnének elég bizonyítékot arra, hogy legközelebb ellenőrizd a címkén, tartalmaz-e a megvásárolni kívánt termék pálmaolajat, íme még négy hatás, melyet ennek az iparágnak köszönhetünk:

1. Légszennyezés: az égetés gyakori módszer a növényzet irtására: ez füstöt és szén-dioxidot bocsát a légkörbe. A tőzegterületek tüzét különösen nehéz eloltani.
2. Talaj- és vízszennyezés: minden egyes tonna pálmaolaj előállítása után 2,5 tonna szennyvizet termelnek a gyárak: ennek közvetlen kibocsátása édesvízszennyezést okozhat.
3. Talajerózió: akkor következik be, amikor az erdőket kiirtják az ültetvények telepítése céljából, de a pálmák nem megfelelő elrendezésű ültetése is okozhatja. Az erodált területek több műtrágyát és egyéb ráfordítást igényelnek, beleértve az utak és egyéb infrastruktúrák javítását.
4. Éghajlatváltozás: a trópusi tőzegerdők irtása Indonéziában különösen káros, mivel ezek több szenet tárolnak, mint bármely más ökoszisztéma a világon. Emellett az olajpálma-ültetvények telepítése során a növényzet irtására használt erdőtüzek szén-dioxidot bocsátanak ki, ami hozzájárul az éghajlatváltozáshoz. A magas erdőirtási arány miatt Indonézia az üvegházhatású gázok harmadik legnagyobb globális kibocsátója.

Mielőtt legközelebb levennél egy krémet vagy csokoládét a polcról, ellenőrizd annak pálmaolaj-tartalmát: sok apró felelős döntéssel tehetünk csak a Föld kizsákmányolása ellen.