Eddig nem ismert állat lehet az emlősök igazi őse

ős állat
Olvasási idő kb. 6 perc

A disznóhoz hasonlító ősállat a perm időszakban, vagyis körülbelül 250 millió évvel ezelőtt élt a Pangea szuperkontinensen. Agymérete már előrevetítette az intelligencia fejlődését. A kutatók 1997-ben fedezték fel a maradványait, amelyek alapján most olyan részletes 3D-s képeket készítettek, amik segíthetnek az emlősök evolúciójának jobb megértésében.

250 millió évvel ezelőtt Skóciát még nem köd és eső borította, mint manapság, hanem homokdűnékkel borított sivatag. Ennek a kihívásokkal teli tájnak az egyik lakója egy zömök, leginkább a mai disznókat eszünkbe juttató ősállat volt, amelynek két agyara nyúlt ki a csőrös állkapcsokból. Mivel a negyed százada Elginben talált maradvány a legjobb állapotban fennmaradt kövülete ennek a fajnak, Elgin csodája néven ismert. A fura lényt a tudósok Gordonia névre keresztelték, és egy terjedelmes tanulmányt szenteltek neki az Oxfordi Egyetem zoológiai folyóiratában.

Az evolúció megértését segítheti ez az állat-ős

A földtörténeti perm időszakban élt Gordonia az emlősök elődjének tekinthető állatfaj volt, amely még őrizte hüllőősei tulajdonságait. Természetesen a csontjai réges-régen lebomlottak, ám a finomszemcsés homokkőben utána maradt üreg kiválóan megmutatta, hogyan is nézhetett ki az egykori állat feje. Nagy felbontású háromdimenziós képalkotó eljárás segítségével a kutatóknak sikerült reprodukálniuk a koponyáját és digitálisan leképezni az agyát, így fogalmat alkothatunk ennek a kulcsfontosságú szervnek a méretéről.

Az ősállat agya kékkel jelölve
Az ősállat agya kékkel jelölveUniversity of Edinburgh

Azt rögtön le kell szögezni, hogy a Gordonia agya messze volt egy mai emlősétől. Ám agyának testéhez viszonyított mérete már előrevetítette azt az intelligenciát, amely később segített az emlősöknek – köztük az embereknek – uralmuk alá hajtani a Földet

Összességében a Gordonia agya inkább egy hüllőének felel meg, mint egy emlősének, annak ellenére, hogy közelebbi rokonságban áll velünk, mint bármely ma élő hüllővel

– fogalmazott Hady George, a Bristoli Egyetem kutatója, a most megjelent tanulmány vezető szerzője, aki szerint az agy és a koponya egyes részletei fontos fejlődési adatokkal szolgálnak egy olyan korszakból, ahonnan eddig még nem sok adatunk volt.

Így nézett ki az eddig ismeretlen ősállat

A Gordonia egy méter hosszúságúra és 45 kilogrammosra nőtt, feje kissé a bulldogéra emlékeztet, és bár testfelépítése zömök és disznószerű volt, lábai rövidebbek voltak, mint a sertéseké. A csőr és agyar kombináció segítette növényevő életmódját, különösen a lédús gyökerek kikaparásához volt hasznos.

Az emlősállatok ősének még csőre volt
Az emlősállatok ősének még csőre voltUniversity of Edinburgh

Agyának elülső része – az előagy – arányaiban sokkal kisebb, mint bármely emlősé, viszont a tobozmirigynek nevezett szerv, amely az anyagcsere-funkciókra hivatott, jelentősen megnagyobbodott. 

„Ami azonnal látszik, hogy az agya nagyon különbözik a miénktől, nem a megszokott kerekded forma, hanem inkább egy hosszú, íves cső. De bár az alakja furcsán néz ki, a térfogatát tekintve láthatjuk, hogy elég nagy a test méretéhez képest”

– mutatott rá Steve Brusatte, az Edinburghi Egyetem paleontológusa, a tanulmány társszerzője, aki szerint mindez rávilágít arra, hogy az agynak mennyit kellett még változnia ahhoz, hogy olyanná váljon, amilyennek ma ismerjük.

Agymérete előrevetítette az intelligencia fejlődését

„Az intelligencia mérése még a mai állatoknál is nehéz feladat, hát még kihalt fajok esetében. De annyit bizonyosan állíthatunk, hogy a Gordonia a maga idejében okos lény lehetett, mert a többi korabeli állathoz képest arányaiban nagyobb volt az agya” – fogalmazott a szakember hozzátéve, hogy itt érzékelhetjük először saját hatalmas agyunk korai evolúciós gyökereit.

3D-animációval alkották meg az ősi fosszília alapján az állat koponyájának képét
3D-animációval alkották meg az ősi fosszília alapján az állat koponyájának képétUniversity of Edinburgh

A Gordonia a protoemlősök közé tartozott, amelyeket a tudomány dicynodontáknak nevez. Körülbelül 265 millió évvel ezelőtt jelent meg a Pangea szuperkontinensen, és nagyjából 200 millió évvel ezelőtt halhatott ki. Ha ő maga nem is élte túl a földtörténet legnagyobb mérvű tömeges kihalását, amelyet feltételezések szerint az elképesztő méretű szibériai vulkáni tevékenység okozott, a dicynodonták csoportjának más tagjai mindenesetre valahogy átvészelték. Ennek a csapásnak a következményeként jelentek meg az első dinoszauruszok valamikor 230 millió évvel ezelőtt. Az emlősök ezt követően, mintegy 210 millió éve bukkantak fel, amikor még nem vehették fel a versenyt a dinókkal. Csak azután rúghattak labdába, hogy egy 66 millió évvel ezelőtti aszteroida-csapás kiirtotta hatalmasra nőtt vetélytársaikat, így az emlősök megkapták a lehetőséget, hogy az evolúció útján uralkodó fajjá váljanak a bolygón.

Ha arról is olvasnál, hogy a mesterséges intelligencia miket derített ki az emberi agyról, ide kattintva erről is olvashatsz.

DOGZ Fesztivál a Városligetben!

Szeptember 7-én kutyás bemutatókkal, falkasétával, izgalmas előadásokkal, tanácsadással és gyerekprogramokkal vár mindenkit az év legnagyobb kutyás rendezvénye.

Regisztrálj az ingyenes rendezvényre!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek