Az első magyar olimpiai aranyérem már az első újkori olimpián, 1896-ban megszületett. Április 11-én, Athénban, Hajós Alfréd a 100 méteres gyorsúszás számában megszerezte hazánknak az elévülhetetlen érdemet. Ezt a bravúrt egy órával később, 1200 méteres gyorsúszásban is megismételte a Pireuszi-öböl mindössze 12 fokos vízében, s ezzel megalapozta a hátborzongatóan jó hagyományt:
jó néhány olimpikonunknak több aranyat is köszönhetünk.
Kinek hány darabot is pontosan?
Minden kérdés megválaszolására 40 másodperc áll rendelkezésedre. Jelöld meg a helyes választ, vagy várd ki az idő végét, vagy kattints a "Következő kérdés" gombra. A linkre kattintva elindul a játék.
Sajnos nem sikerült :(
Kérjük próbáld meg újra.
Az értékelést lejjebb találod!
Értékelés:
0-3 találatig: Ez a teljesítmény aranyat nem ér, de még csak bronzot sem. Idén kövesd jobban az eseményeket!
4-7 találatig: Legnagyobb jóindulattal is csak ezüstérmet tudunk ajánlani ezért az eredményért. Az aranyért több aranyra kell jól emlékezni.
8-10 találatig: Aranyba kéne önteni az ilyen aranyos szurkolót, aki minden aranyra ennyire fényesen és pontosan emlékszik. Minden elismerésünk!
Ha még szívesen töltenél ki olimpiával kapcsolatos kvízt, ajánljuk figyelmedbe az elmúlt évtizedekben rendezett olimpiai játékokra vonatkozó kérdéssorunkat is!
Múzsák a csók után irodalmi est
Egy különleges estére számíthat, aki velünk tart, amely során életutak, művészet és anyaság fonódik össze a színpadon. Hernádi Judit és Tarján Zsófia őszintén mesélnek anya-lánya kapcsolatukról: hogyan élte meg a művésznő a gyermekvállalást, milyen érzés volt Zsófinak híres édesanya mellett felnőni.A könyvben szereplő nők történeteiről Bálint Lilla szerző mesél, míg Hernádi Judit egy-egy megrázó vagy felemelő könyvrészletet olvas fel.
hirdetés
