női hadsereg

2022. november 24-én jön el hozzánk is a Dahomey Királyság harcosainak története a mozikba. A Viola Davis főszereplésével készült amerikai film bemutatja a 19. század egyik legjelentősebb hatalmát, és az uralkodót körülvevő nőkből álló, különleges katonai egységet. Ez az afrikai nőhadsereg spártai kiképzésben edződött, elszánt volt és brutális.

A Dahomey Királyság amazonjai

A Dahomey Királyság történelme 300 évet ölel fel a 17. és 19. század között. Területileg a királyság a mai Benini Köztársaság területén, azaz Nyugat-Afrikában helyezkedett el, az agojie harcosok története pedig Ghezo király uralmához (1818–1858) köthető. Ghezót uralkodása alatt a bátor és kíméletlen, kizárólag nőkből álló testőrség védte, akiket az európaiak a dahomey-i „amazonok” néven ismertek.

Az „amazonok” kifejezést a klasszikus irodalomban a világ minden táján a harcos nőkre használták. Ezeket a női karaktereket gyakran összefüggésbe hozták a tudatos és kíméletlen utódnemzés gyakorlatával, amely során a férfiutódokat kasztrálták vagy megölték, és csak a női gyermekeket hagyták meg a hadsereg utánpótlásául. Ezt a mítoszt azonban érdemes túlzásként kezelni – magyarázza Robin Law, a The 'Amazons' of Dahomey szerzője –, amelyek inkább ábrázolják a férfiak történelmen keresztül átívelő félelmét egy potenciális női hatalomtól.

A női harcosok előjogai a Dahomey Királyságban

Ghezo uralkodása idején az agojie-k vadászokból és a királyi őrségből szerveződtek egy bátor hadsereggé, amely aztán élet-halál harcokba bonyolódott a királyság védelmében. A hadsereg tagjai kiváltságokkal rendelkeztek – írja Mike Dash a Smithsonian magazin számára –, olyan dolgokhoz is hozzáférhettek, amihez a Dahomey Királyság más emberei nem. Alkoholhoz, dohányhoz és rabszolgákhoz is akár, és szabadon járhattak a királyi udvarban, a férfiak pedig kitértek útjukból.

A Dahomey Királyságban a szerepeket rutinszerűen osztották ki a férfiak és nők között – magyarázta a Guardiannek Leonard Wantchekon professzor, agojie tudós és a mozifilm történelmi tanácsadója. „Ami nagyon egyedülálló, hogy a társadalmi normák a Dahomey Királyságban nagyon is a nemek közötti egyenlőségen alapultak. A lányok együtt játszottak a fiúkkal, és részt vettek minden olyan tevékenységben, amiben a fiúk is, úgymint a földművelés, a kereskedelem, valamint a kulturális tevékenységek. A nemek közötti egyenlőség és a nők kormányzati képviselete erős volt ebben a kultúrkörben.”

Az agojie nőket feltehetően először a király feleségei – akik közül több ezren élhettek a palota falain belül –, később pedig foglyok közül toborozták. Ez önmagában is cáfolja az amazonok gyermekgyilkossági módszereit, mivel a királlyal kötött hivatalos házasságuk azt jelentette, hogy ha nem voltak vele szexuális kapcsolatban, akkor gyakorlatilag cölibátusban kellett élniük (ez az életmód néha a klitoridektómia, vagyis a női nemi szerv megcsonkításának gyakorlatával is összefüggött).

Agojie-k, a legkíméletlenebb elit alakulat

Bár nem az agojie-k voltak az egyetlen női harcosok, akik Ghezo uralkodása idején léteztek, a források mégis azt bizonyítják, hogy kiemelkedtek a többiek közül. Erőszakosságuknak híre ment, ami félelmetesebbé tette őket férfitársaiknál. Legalábbis az európaiak körében, ahogy ezt Duncan kapitány, a brit hadsereg kapitányának elbeszélése is bizonyította.

„[Az agojie-k] megjelenése harciasabb, mint a férfiaké, egy hadjáratban szívesebben vonulnék női katonákkal, mint férfiakkal. Mindazok után, amit Afrikában láttam, úgy tűnik számomra, hogy Dahomey királya olyan hadsereggel rendelkezik, amely a Nagy Szaharától nyugatra minden másnál kiemelkedőbb.”

Az Afrika történetével foglalkozó professzor kutatásai szerint az agojie harcos amazonjai pontosabban céloztak a vállukra vetett muskétájukkal (a férfiak a derekukra helyezték), és kevesebb mint 30 másodperc alatt tudták újratölteni és elsütni a fegyverüket, míg társaiknak ez körülbelül 50 másodpercbe telt. A férfiakkal szembeni hatékonyságuk ellenére azonban a harcnak a férfiassággal való összekapcsolását még maguk az agojie-k is fenntartották.

Egy 1920-as évekből származó forrásból, az examazon Tata Aj ache visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy férfiként kezelték, miután megölte és kibelezte első ellenségét. Ebben az írásban arra is kitér, hogy a gyengeség női tulajdonság. A kiképzésüknek ez volt a célja.

Az afrikai amazonok kiképzése

A kimerítő kiképzés felvértezte őket a közelharcra, a túlélési készségekre és a fájdalomtűrésre, és képessé váltak rá, hogy habozás nélkül gyilkoljanak. 

Kegyetlenségük és hatékonyságuk révén elit harcosokként világszerte elismerték őket, de ennek akkor lett vége, amikor a Dahomey Királyság az európaiak látókörébe került. Ez a terület különösen érdekes volt, mivel számos tengerparti városhoz volt hozzáférése, és bár Franciaország több megállapodást is kötött, hogy bizonyos helyszíneket francia protektorátussá alakítson, a tárgyalások hamarosan ellenségeskedésbe fordultak. Végül a franciák 1892-ben Alfred-Amédée Dodds tábornok vezetésével katonai hatalomátvételt kezdeményeztek, és a királyság állítólag még az év novemberében elesett.

Bár az agojie-k leginkább állatias erejük miatt élnek az emberek emlékezetében, amint azt a film epikus előzetese is mutatja, Gina Prince-Bythewood amerikai rendezőnő reméli, hogy ezeket a nőket a maguk összetettségében tudta bemutatni. Ezek az asszonyok ügyességük és helytállásuk révén szereztek hatalmat, és kíméletlen harcosként hoztak meg számos olyan döntést, amire csak a legerősebbek képesek.