Közismert történelmi információ, miszerint a Németországot behálózó sztrádarendszer ötlete Adolf Hitler fejéből pattant ki, és a németek még ma is azokat az autópályákat használják, melyeket a náci rezsim ideje alatt húztak fel. De vajon tényleg igaz a történet, Hitlert tekinthetjük az Autobahn atyjának?
Kezdetben a nácik egyáltalán nem lelkesedtek az autópályáért
Az autópálya-ötletgazda Hitler mítosza valójában ügyes náci propagandafogás, melyet a Harmadik Birodalom annyira sikeresen elterjesztett, hogy sokan ma is elhiszik. Németországban már 1909-ben, alig egy évvel a világ első, New York állambeli autópálya-projektjének elindulása után, lobbizni kezdtek a vagyonosabb kereskedők, iparosok és az új közlekedési eszköz rajongói, hogy a birodalmi kormány építsen sztrádákat, melyeket biztonságosan, a lovas szekereket kikerülve használhatnak az autósok.
Az első autópálya-szakasz építése Berlin külvárosában kezdődött 1913-ban, az első világháború miatt azonban csak 1921-ben adhatták át a tíz kilométeres részt, mely még főként verseny- és tesztpályaként funkcionált, és fizetség fejében lehetett csak használni.
Az 1920-as években egyre nagyobb nyomás helyeződött az akkor már köztársasággá lett Németország kormányára, hogy vágjanak bele az autópálya-építésbe, létrejött például egy terv, miként lehetne Hamburgot Frankfurton keresztül a svájci Basellel összekötni. A háborús adósság, az óriási infláció és az ország gazdaságát sújtó egyéb gondok miatt azonban a nagyszabású tervek továbbra sem valósulhattak meg – érdekesség, hogy a náci párt ekkoriban a kommunistákkal egyetértésben az autópályák ellen kampányolt, melyek szerintük csak a gazdag (és zsidó) kapitalisták érdekeit szolgálnák.
A munkanélküliséget próbálták mérsékelni
Végül Köln polgármestere, Konrad Adenauer gyűjtött elégséges pénzt hozzá, hogy 1929-ben elindulhasson a várost a közeli Bonnal összekötő négysávos sztráda megépítése, mely rekordidő, mindössze három év leforgása alatt elkészült, 1932 augusztusában adták át hivatalosan a forgalomnak. Miután a következő év januárjában hatalomra jutottak, a nácik véleménye alaposan megváltozott az autópálya-projektet illetően: rájöttek, hogy egy hasonló nagyszabású vállalkozás egyrészt kiválóan felhasználható propagandacélokra, másrészt rengeteg embernek adna munkát, így csökkenthető lenne az országot sújtó tömeges munkanélküliség.
A Führer hamarosan már míves propagandafotókon pózolt, amint újabb és újabb autópálya-szakaszokon vágja el a masnit, és azt ígérte, rövid időn belül minden németet képessé tesz rá, hogy használhassa a csúcsmodern sztrádákat – ebből az ígéretből serkent ki a Volkswagen, vagyis a „népautó”, illetve a birodalmi vasút által üzemeltetett távolsági buszok programja. Ugyan a nácik a már korábban megszületett autópályaterveket valósították meg, olyan szinten igyekeztek bizonygatni elsőségüket, hogy az említett, még Hitler hatalomra jutása előtt átadott Köln–Bonn szakaszt átminősítették autóúttá.
Már rég nem a Harmadik Birodalom sztrádáin közlekednek a németek
Hitler 6000 kilométernyi autópálya felépítését tűzte ki célul, végül azonban csak mintegy 3800 kilométer épült meg a Harmadik Birodalom időszaka alatt, 1941-ben pedig a háború miatt leállították az építkezéseket. A munkanélküliség mérséklése szintén nem a náci vezér elképzeléseinek megfelelően alakult, a tervezett 600 ezer ember helyett mindössze 120 ezer főnek adott ideiglenes munkát az autópálya-projekt, akik nagyon rossz körülmények között voltak kénytelenek dolgozni, gyakoriak voltak az éhínségek, sztrájkok és halálesetek, de a sajtó ezt természetesen mélyen elhallgatta. A tömeges munkanélküliséget valójában nem az autópálya-építés, hanem a fegyverkezési program csillapította kellő módon.
Az sem igaz, hogy a németek máig a Hitler által építtetett autópályákon furikáznának – a hosszú évtizedek során elaggott, használhatatlanná vált sztrádákat folyamatosan lecserélték, át- és újjáépítették, kibővítették; a jelenlegi sztrádarendszernek csupán az alapjait tették le a Harmadik Birodalom idejében. Az utolsó, még az 1930-as években épült, Berlintől északkeleti irányba haladó, alig négy kilométernyi szakaszt 2013-ban cserélték le, ugyanis kora és állapota, a rengeteg kátyú és repedés miatt végleg használhatatlanná vált.
Három szakácskönyv ingyenes szállítással!
Mentes Anyu szakácskönyveit azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.
MOST INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!
Tekintsd meg ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
