Szórakoztató irodalomtörténet – így írja le Bálint Lilla, a könyv írója, egyben a Dívány szerzője első kötetének műfaját. A témával régóta foglalkozik, számos cikkében dolgozta már fel a Díványon ismert költők, írók kedveseinek sorsát, a könyvben azonban kizárólag olyan történeteket gyűjtött össze, melyek főhősei a nagy szerelem elmúlta vagy a szeretett művész halála után kellett, hogy túléljenek.
A Dívány főszerkesztője, Reiber Gabriella moderálta könyvbemutatón Péterfy Bori olvasta fel a múzsák által hátrahagyott leveleket, naplóbejegyzéseket, sőt: akár novellákat és verseket is. Bori számára személyes jelentősége is van a múzsatémának, hiszen művészcsaládból származik, dédapja Áprily Lajos költő, nagyapja Jékely Zoltán író, nagyanyja Jancsó Adrienne előadóművész, apja Péterfy László szobrász, bátyja Péterfy Gergely író, unokatestvére pedig Gerlóczy Márton író.
„Örök téma az életemben a híres férfiak árnyékában élő nő, egész elképesztő rémtörténetek vannak a családomban” – fogalmazott, felidézve: nagymamája, Jancsó Adrienne eldöntötte, hogy beteljesíti álmait, amiért egész életében hallgathatta azt, mennyire önző. „Sokat volt velünk, de előtérbe helyezte magát is, ezért megvetett személy lett. Ahogy ezeket életem során összerakom, az elképesztő.
Amit ma a nők a könyvben szereplő múzsákhoz képest megkaphatnak, az az, hogy lehet önbizalmuk
– a múzsák közt is volt, aki azért nem jutott semmire, mert azt gondolta, nincs benne semmi, nem elég jó. És én is hiába írok magamnak is dalszövegeket, sosem leszek ezért az Artisjusnál díjazott, fel sem merül a nevem. De ez engem már nem érdekel. Ők még belepusztultak” – tette hozzá.
Egy könyv, sok tragikus sors
A könyvben nagyrészt huszadik századi költők és írók múzsáinak sorsa elevenedik meg: Bálint Lilla olyan alakokat gyűjtött egybe, akik maguk is írtak, fennmaradtak tőlük legalább naplórészletek, valamiféle visszaemlékezések. Több nyugatos szerző múzsája is bekerült a válogatásba – Péterfy Bori a könyvbemutatón elmondta, hozzá talán Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni története állt a legközelebb.
„Azért is annyira megrázó a szerelmük, mert volt benne egy döntés arról, hogy Radnóti Miklós annyira csodálatos költő, hogy őt kell őriznie. Egy ilyen döntést meghozni, ennyire fiatalon… Az is különleges ezekben a szerelmekben, hogy levelezésekben, naplókban ránk maradt a történetük: a mi szerelmeink már nem maradnak meg így” – ecsetelte.
Bálint Lillát Szántó Judit, József Attila szerelmének sorsa érintette meg különösen.
„Rossz volt a megítélése, különösen gonosz dolgokat mondtak róla, rengeteg volt vele szemben az előítélet.
Vonalas munkásasszonyként ábrázolták, aki magasra kapaszkodott pártkapcsolatai révén, aki nem volt méltó társa József Attilának, és írni sem tudott.
Aztán elolvastam azt, amit József Attila halálakor papírra vetett: egy mélyen érző, érzelmes nő sorai voltak ezek” – fogalmazott. Véleménye szerint a könyvben szereplő nők közös vonása saját maguk háttérbe szorítása volt, pedig többen közülük komoly tehetséggel bírtak valamilyen területen; Csinszka például nagyon jól rajzolt. „Vajon milyen lett volna a magyar irodalom, ha ők biztatást kaptak volna?” – tette fel a kérdést. Igaz, a beszélgetés résztvevői abban is megegyeztek: azt mára sem sikerült még elérni, hogy egy nő épp olyan felszabadultan alkothasson, mint egy férfi.
A múzsákat megítélték, és ők is így tettek egymással
A múzsaszerepbe egyébként különböző utakon jutottak a kötet szereplői: Sárvári Anna, Juhász Gyula szerelme például biztosan nem akarta magáénak azt, hiszen, mint kiderült, mindössze egyetlen alkalommal találkozott a költővel. Csinszka és Kozmutza Flóra ugyanakkor vágyták ezt a szerepet, melyet ki is töltöttek.
Az ugyanakkor egységes Bálint Lilla szerint, hogy környezetük mindenképp megítélte őket, nagy indulatokat, érzelmeket generáltak.
„Ha nem akart a nemzet özvegye lenni, akkor azért, ha igen, akkor meg azért.
Ha túl intellektuális, akkor azért, ha meg túl egyszerű, akkor azért.
Volt, akinek az egzaltáltságát vetették szemére, de a múzsák egymással sem voltak túl kíméletesek” – fogalmazott.
Ma múzsákról nem annyira beszélhetünk – inkább művészfeleségek léteznek, olyan helyzetek, mint a fent felsoroltak, nem alakulnak már ki. Ma is tanulhatunk ugyanakkor a múzsák sorsából, hiszen a problémák, amelyekkel megküzdöttek, legyen szó szakításról, gyermektelenségről vagy az anyaság kihívásairól, ma is előttünk állnak. Ez teheti relevánssá az akár több évszázada megélt sorsokat ma is.
Bálint Lilla interjúban is beszélt a Múzsák a csók után megírásáról, ajánljuk ezt a beszélgetést is!
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
