Az 540 ezer négyzetméteres Matrjoska téren egymás mellett sorakozó, óriási babák egy másik univerzumba repítik az arra járókat, akik leginkább a ma is működő, 30 méter magas matrjoska szállodára csodálkoznak rá.
Lenin arca is látható az egyik matrjoska babán
Ez egyébként a világ legnagyobb matrjoska babájának számít, amelynek 3200 négyzetméteres területén található többek között egy orosz étterem és egy hangversenyterem is. A magára Kína, Mongólia és Oroszország kultúrájának metszőpontjaként tekintő, Pekingtől körülbelül 1700 kilométerre, de az orosz határtól mindössze 15 perc autóútra fekvő város színes placcán még megannyi érdekességgel találkozni, köztük olyan babákkal is, amelyek fejére Nelson Mandela vagy épp Lenin arcát festették. A tér mesébe illő hangulatát tovább fokozzák az ikonikus orosz nevezetességeket idéző, színesre festett épületek.
Azokat, akiket magával ragad itt a matrjoska-élmény, hagyományos babákkal, kulcstartókkal és megannyi ajándéktárggyal teli szuvenírboltok sora várja.
A retró gyerekszobák kötelező kelléke volt
A nyolcvanas évek gyerekszobáinak kötelező kellékének számító matrjoska baba első változata 1890 körül készült el Vaszilij Zvjozdocskin asztalos és Szergej Maljutin festő közös munkájaként. Az eredeti készlet nyolc figurából állt: a legnagyobb egy fiatal nő volt, belsejében több kisebb figurával –
egy kaszát tartó nővel, egy zabkását kínáló asszonnyal, egy fiúgyermekkel, egy a testvérét tartó nővel, egy fiatal lánnyal és egy patchwork takaróba csavart csecsemővel.
A babákat először 1900-ban, a párizsi világkiállításon mutatták be, ahonnan készítői bronzéremmel térhettek haza. Ezt követően a matrjoskák gyorsan elterjedtek Oroszország-szerte, majd nemzetközi exportcikké lettek, és megállíthatatlanul váltak az orosz kultúra ikonikus jelképévé. A fekete szemű, piros arcú, mosolygós nőalakokat formázó matrjoskákat hagyományosan pipacs, rózsa, tulipán és harangvirág motívumokkal díszítik, készítésükhöz nyír-, nyár-, ciprus- vagy ébenfát használnak, amelyet két évig szárítanak, mielőtt a faragást elkezdik – mindig a legkisebb babával.
Ha szívesen felidéznéd, milyen is volt a szocializmusban gyereknek lenni, ezt a cikkünket feltétlenül olvasd el!
Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!
A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.
Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!
hirdetés
