magyar vár kép

A várépítések elkerülhetetlenek voltak, hiszen a Kárpátok koszorúja által körbeölelt területre sokak foga fájt a történelem során. A legkorábbi erődítmények földből készültek, ha nem volt már szükség rájuk, a falakat nem építették újjá időtállóbb anyagból, lassan eggyé váltak a talajjal. Helyükön ma legelők, mezők, szántóföldek találhatók, a magasból azonban kirajzolódnak egykori vonalaik, ha drónnal föléjük emelkedünk. 

A földvárak a tatárjárás időszaka előtt általánosnak számítottak Magyarországon. Jelenleg ugyan csak a maradványaikra bukkanhatunk, azonban fontos tudni, hogy mind védettek, kiemelt természetvédelmi oltalmukról a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény rendelkezik. 

A magyar földvárakat drónfotókon csodálhatjuk meg

A Civertan több várat is dokumentált már, három ezek közül el is érhető. A fenti képen látható szabolcsi földvárral ellentétben a vattai, az emődi és a novaji földvár az azóta a területén burjánzó növényeknek köszönhetően nyújt igazán különleges látványt. 

Hazánk legrégebbi várai ugyan kevéssé impozánsak, mint a középkor kőből épített erősségei, azonban a törvény szavaival élve „a földvár olyan védelmi céllal létesített vonalas vagy zárt alakzatú földmű, amely

azonosíthatóan fennmaradt domborzati elemként történeti, kulturális örökségi, felszínalaktani, illetve tájképi értéket képvisel”.

Az Alföldön elsősorban bronzkori, míg a Dunántúl déli részén inkább a vaskor idején épült földvárakat találunk, azonban ezek jelentős része az erózió miatt már nem emelkedik ki a talajból. Az alattuk rejlő régészeti emlékek időről időre felszínre kerülnek, és fontos információkkal szolgálhatnak a Kárpát-medence honfoglalást megelőző történetéről.

Ha kíváncsi vagy arra, miként lehet a modern technológia segítségével rekonstruálni a várakat, ezt a cikkünket is ajánljuk neked.