A greenwashing kifejezés – nagyon találóan – az angol brainwashing, azaz agymosás szó segítségével született. Akkor használjuk, amikor a cégek egy rossz minőségű terméket is ellátnak ökocímkével, esetleg részinformációkat osztanak meg az előállítási/termesztési/termelési folyamatokról, vagy eltúlozzák a környezettudatos erőfeszítéseiket. Ezzel félrevezetik a vásárlót, aki abban a hitben veszi meg az új télikabátját vagy a finom illatú tusfürdőjét, hogy aznap is tett valamit a bolygóért. Hiszen ha már újrahasznosított anyagból készült valami, vagy kőolajszármazékoktól mentes, akkor csak megéri ezt választani. Vagy mégsem?
Vedd észre, ha greenwashinggal találkozol
A vállalatok előszeretettel használnak olyan jól csengő kifejezéseket, mint a természetes, fenntartható, tiszta, organikus, etikus, zöld vagy környezetbarát. Csakhogy ezek alapján nem lehet eldönteni, valóban jobban járunk-e, ha a hangzatos jelzővel ellátott termék mellett tesszük le a voksunkat. Jess Taylor, a Practically Green társalapítója szerint sajnos bármely vállalat könnyen beépítheti ezeket a kifejezéseket a marketingstratégiájába – teheti ezt anélkül, hogy a termelési vagy beszerzési folyamataik valóban megfelelnének a hívószavaknak. Az Európai Bizottság 2021-es jelentése szerint a weboldalak „zöld” állításai – például a ruházati, kozmetikai és háztartási ágazatokban – 42%-a túlzó, hamis vagy megtévesztő volt.
Új márkák létrehozása az anyavállalat elrejtésére
Szerencsére egyre inkább tudatában vagyunk annak, hogy vásárlásaink milyen hatást gyakorolnak a környezetre, és ezzel a nagy cégek is tisztában vannak. Épp ezért megpróbálhatják „becsapni” az agyunkat például a ruhacímkék „zöldebbre” cserélésével, sőt nem véletlen az sem, amikor a divatfotók is a természet lágy ölén készülnek. A természetközeli anyagok ugyanis, mint a zsineg és a karton, valamint a növények vagy más kültéri elemek képei, könnyen társíthatók a környezettudatos esztétikához – még akkor is, ha nincs semmi, ami alátámasztja a látottakat. A nem éppen zöldtevékenységükről ismert anyavállalatok – ha biztosra akarnak menni – kisebb márkákat dobhatnak piacra, melyeket természetbarát kulcsszavakkal és csodás természetképekkel tárnak a vásárlók elé. Igaz, hogy ezeknek a termékeknek kisebb az ökolábnyomuk, és vonzó áron kínálják őket, de nem szabad figyelmen kívül hagyni az anyavállalat környezetszennyező alaptermékeit. Érdemes tehát alaposabban utánanézni egy-egy márkának, hiszen elsőre nehéz megállapítani, hol zajlik valóban környezetbarát gyártási folyamat.
Nem is olyan környezetbarát és fenntartható
Elterjedt greenwashingtaktikának számít, amikor a vállalatok igyekeznek a termelési folyamataikat minél kevésbé pazarlónak beállítani. Például egy újrahasznosított anyagból készült termék esetében a cég már nem fog beszélni az előállítással járó magas szén-dioxid-kibocsátásról, amely károsíthatja a környezetet és az egészségünket. Szintén gyanakvásra ad okot, ha nem találunk semmilyen elismert intézménytől származó tanúsítványt. Számos nemzetközileg elismert ügynökség a fenntarthatósági gyakorlatok szabályozására szakosodott, ezáltal képesek hiteles információt nyújtani arról, hogy mely vállalatokat érdemes a vásárlásunkkal támogatni. Például az EU Ecolabel vagy a nyuszis logós (egyik összetevőt sem tesztelték állatokon) termékek megbízhatók, a GOTS-tanúsítvánnyal rendelkező textilek pedig tényleg környezetbarátok.
Még ha nem is lehetünk százszázalékosan biztosak a választásaink fenntarthatóságában, már azzal is sokat teszünk a bolygónkért és saját egészségünkért, ha felelősen és tudatosan vásárolunk – azaz amit veszünk, arra valóban szükségünk van, és igyekszünk azt megbízható forrásból beszerezni.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
