Szendrey Júlia miatt hordjuk rosszul a kokárdát?

GettyImages-1303511355

Március 15-e alkalmával a magyarok jelentős része piros-fehér-zöld kokárdát tűz a ruhájára, hogy megemlékezzen az 1848-as forradalom hőseiről és eseményeiről – de vajon honnét ered a hazafias jelkép, mit szimbolizál, hogyan került be a magyar köztudatba, és jól vagy rosszul készítjük azt? Ennek jártunk utána.

A francia forradalmároktól vették át Petőfiék a trikolór kokárdát

A piros-fehér-zöld színkombináció, mely a hagyomány szerint az erőt, a hűséget, illetve a reményt jelképezi, a 15. századtól, Mátyás király korától vált általánossá az oklevelek függőpecsétjeinek selyemzsinórjában, később a királykoronázások dekorációs elemeként használták, a 19. század elején pedig felkerült a zászlókra is. A kokárda eredete szintén a középkorba nyúlik vissza, amikor bajvívások alkalmával a lovagok magukra tűzték szívük hölgyének szalagját, mely egy adott, jellegzetes színben tündökölt; idővel a francia hadsereg katonái már a kalapjukra tűzték fel toll helyett a bokrétára emlékeztető, hajtogatott szalagot, ennek ihletésére jött létre a nagy francia forradalom jelképeként a ma ismert háromszínű kokárda.

Trikolór kokárda egy francia nemzetőr tiszt kalapján
Trikolór kokárda egy francia nemzetőr tiszt kalapjánWikimedia Commons

1789 júliusában, nem sokkal a Bastille elfoglalása előtt a népet lázító forradalmár újságíró, Camille Desmoulins tűzött a kalapjára a Palais Royal egyik fájáról leszakított gesztenyelevelet mint megkülönböztető jelvényt azok számára, akik nyíltan fel kívánnak lépni a Bourbon-uralommal szemben, a börtön sikeres bevételét követő napokban pedig az ostrom vezetője, La Fayette márki rendelte el a piros-fehér-kék kokárda viselését a Nemzeti Gárda tagjai számára. A legenda szerint La Fayette elsőként a párizsi polgármesternek, utóbbi pedig XVI. Lajos királynak nyújtotta át a trikolór kokárdát, melyben a fehér a monarchiát, a kék és piros pedig Párizs városának színeit jelképezte.

A háromszínű kokárda 1792-től lett a forradalom hivatalos szimbóluma, ekkor a három szín már más jelentéssel bírt, a társadalom három rendjét, a nemességet (kék), a papságot (fehér) és a polgárságot (piros) jelenítette meg. A kokárda szó eredete is a franciákhoz köthető és a coq, vagyis „kakas” szóból alakult ki, ők ugyanis bokréta helyett inkább kakastaréjhoz hasonlították a kör alakúra hajtogatott háromszínű szalagot.

Az 1848-as magyar forradalmárok előszeretettel tanulmányozták a francia forradalom történetét, és számos dolgot át is vettek elődeiktől, köztük a kokárdát, melyben ők természetesen nem a francia, hanem a fentebb említett magyar trikolór színeit használták. A hagyomány szerint az első magyar kokárdát Petőfi Sándor felesége, Szendrey Júlia készítette a forradalmár költő számára, miközben amaz a Nemzeti dal megírásán dolgozott, mások szerint ugyanakkor már a pozsonyi országgyűlésen is hordták egyes küldöttek.

Rosszul hordjuk a kokárdát?
Rosszul hordjuk a kokárdát?sakkmesterke / Getty Images Hungary

Rosszul készítjük a kokárdát?

Akárhogy is legyen, március 15-én a pesti forradalmi tömegben egyre-másra tűntek fel a kokárdák az emberek kabátjának mellén; az apró, egyszerű, de mégis látványos és kifejező kiegészítő gyorsan nagyon népszerűvé vált és a magyar forradalom és szabadságharc jelképe lett, szinte az egész város kokárdát hordott. Vitatott kérdés, vajon Szendrey Júlia hibásan varrta-e a kokárdát, melyet a legtöbben ma is az ő mintája szerint viselnek: a heraldika szabályai szerint a kör belsejében ugyanis mindig a zászló felső színe (a magyar zászló esetében a piros) található, vagyis a „hagyományos”, zöld-fehér-piros magyar kokárda valójában az olasz színeket jeleníti meg.

Egyesek szerint nem is annyira hibáról, hanem inkább tudatos esztétikai választásról lehetett szó, a piros ugyanis szebben mutat kívül, a kör szélén, mintsem annak közepén, megint mások úgy vélik, a francia, olasz, illetve más egyéb, a korszakban ismert kokárdák mintájára – mivel azokon is kívül található a piros szín – született meg a magyar változat dizájnja. Hermann Róbert történész úgy gondolja, lehetséges, hogy épp az olasz nemzeti mozgalom iránti szimpátiából választották Petőfiék a „hibás” kokárdát; az pedig, hogy a „hibát” Szendrey Júlia követte volna el, természetesen pusztán csak legenda.

A szabadságharc leverését követően az osztrák hatóságok betiltották a magyar trikolór és egyéb nemzeti jelképek, köztük a kokárda használatát, melyet a kiegyezésig senki sem viselhetett nyilvánosan.

Három szakácskönyv ingyenes szállítással!


Mentes Anyu szakácskönyveit azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.

MOST INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!

Tekintsd meg ajánlatunkat,  kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Mustra