A többféle, párhuzamosan létező magyarázatok között szerepel a csörömpölő poharak zajával a rossz szellemek elűzésének hiedelme, valamint a pohár csilingelése által hangeffektussal is kiegészülő íz- és vizuális élmény.
Ravaszabb oka is lehetett a baráti gesztusnak tűnő koccintásnak
Van azonban egy másik lehetséges, még hihetőnek is tűnő magyarázat, mely akár a középkori ember gondolkodásába is jól beleilleszthető. Mégpedig az, hogy a koccintáshoz jó alaposan meglendített korsóknak vagy kelyheknek ütköznie kellett a koccintó társéval.
Ez által a koccanás által az "edényekbe" töltött nedük részben helyet cseréltek.
Ez az átfröccsenő néhány korty pedig biztosítékként szolgált arra, hogy egyik ivócimbora sem próbálta megmérgezni a másikat.
Az átfröccsenő ital eredetileg mérgezésprevenciós garanciakénti használatának elméletéttöbben kétségbe vonják, főleg arra hivatkozva, hogy túlságosan sok ment volna így kárba a különböző megbecsült italokból. Annyi biztos, a koccintás hagyományáról mind képtelenek vagyunk lemondani, még ha biztonságban is érezzük magunkat a minket körülvevő ünneplő társaságban.
Amit a középkori ember gondolkodásmódjáról tudunk, abba bőven bele is férne a mérgezés gyanújának eloszlatása. Ebből a cikkünkből pedig még azt is megtudhatod, hogyan szórakoztak a magyarok a középkorban.
A cikk az ajánló után folytatódik
Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!
A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.
Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!
hirdetés
