Kutyák és macskák százezreit mészárolták le a britek a „kisállat-holokausztban”

GettyImages-3314845

A második világháború előestéjén kutyák és macskák százezreit altatták el vagy ölték meg egyéb módokon Anglia-szerte gazdáik – de miért gondolták úgy, hogy szükség lehet a kisállatok borzalmas és tömeges elpusztítására?

Arra kérték a lakosságot, szabaduljanak meg házi kedvenceiktől

1939 szeptember elsején a Német Birodalom erői megtámadták Lengyelországot, ezzel kitört a világtörténelem máig legpusztítóbbnak számító háborúja – Hitler gátlástalan előrenyomulása Európában ekkorra már mindenki számára egyértelművé tette, hogy hamarosan eldördülnek a fegyverek, ezért a legtöbb ország már jóval hamarabb elkezdte a háborús felkészülést. Nagy-Britanniában 1937-ben jött létre az Air Raid Precautions, vagyis Légiriadó Óvintézkedések nevű szervezet azzal a céllal, hogy kidolgozza a tennivalókat egy esetleges német légitámadás és invázió esetére.

Angol nő és kutyája házi óvóhelyük lejáratánál, 1940
Angol nő és kutyája házi óvóhelyük lejáratánál, 1940Fox Photos / Getty Images Hungary

A szervezeten belül 1939 nyarán alakult meg a National Air Raid Precautions Animal Committee (NARPAC), vagyis a Nemzeti Légiriadó Óvintézkedések Állatügyi Bizottsága, hogy megállapítsa, mi a legjobb teendő háborús helyzetben a haszon- és háziállatokat illetően. A NARPAC szakértői attól tartottak, egy tengeri blokád esetén országos szintű élelmiszerhiány lépne fel, mely esetben a gazdasági hasznot nem hozó, kizárólag házi kedvencként tartott állatok – főleg kutyák és macskák – feleslegesen elennék a korlátozottá vált ételt az emberek elől. Szintén problémát jelenthet – gondolták –, ha a bombázások miatt kialakított óvóhelyeken a gazdáik által odamenekített kutyák és macskák elveszik a helyet és a levegőt az emberektől.

Ebből a megfontolásból a NARPAC legelső intézkedéseként egy röplapot szórt szét Nagy-Britannia nagyobb városaiban, melyben arra kérték a lakosságot, háború kitörése esetén kisállataikat szállítsák vidékre, és engedjék szabadon, vagy ha ez nem megoldható – hazafias kötelességből –, keressék fel az állatorvost, és altattassák el őket. Két nappal a Lengyelországot ért támadás után Neville Chamberlain miniszterelnök hivatalosan bejelentette a hadiállapot beálltát Németország és az Egyesült Királyság között, a városi polgárok pedig hallgattak a kormányzat kérésére, és tömegestül vitték kis kedvenceiket elpusztítani.

Egy hét alatt 750 ezer kisállatot pusztítottak el

Londoni állatmenhely munkatársa, 1941
Londoni állatmenhely munkatársa, 1941Hulton Deutsch / Getty Images Hungary

A hadüzenetet követő egy hétben a becslések szerint több mint 750 ezer kutya és macska lett a háborús felkészülési kampány áldozata: többségüket állatorvos altatta el, de voltak gazdák, akik inkább saját maguk vették kézbe a dolgot, és lelőtték vagy egyéb módokon ölték meg kisállataikat. A tömeges állatmészárlást látva a NARPAC kiadott egy helyesbítést, mely szerint csak azok pusztítsák el az állataikat, akik óvóhelyre vagy vidékre menekülnek, ezt azonban kevesek olvasták, és még kevesebben értelmezték helyesen.

A tömeges kisállat-eutanázia második hulláma 1940 őszén indult meg, amikor a háború csakugyan elérte a szigetországot, a német Luftwaffe civil célpontokat, Nagy-Britannia városait kezdte bombázni, az élelmiszerhiány megelőzése miatt pedig a kormány bevezette a jegyrendszert. A pánikba esett lakosság ismét több százezres nagyságban küldte a halálba házi kedvenceit; sokan ahhoz hasonlóan, mint rokonaik halála esetén, gyászhirdetést adtak fel a napilapokban, melyben elbúcsúztak négylábú családtagjaiktól, és méltatták az „elhunyt” érdemeit.

Szerencsére akadtak védelmezői az állatoknak

A kisállat-holokauszt során szerencsére akadt néhány védelmezője is a halálra szánt állatoknak, a dél-londoni Battersea városrészben működő Kutya- és macskamenhely munkatársai például hatalmas erőfeszítéssel igyekeztek megmenteni a lehető legtöbb házi kedvencet, és a közismerten macskabarát Nina Douglas-Hamilton hercegnő is rengeteget segített az ügyben. A dúsgazdag, állatjogi aktivistaként is tevékenykedő arisztokrata hölgy fűtött repülőgéphangárakban alakított ki menhelyeket a megmentett állatoknak, és gondoskodott róla, hogy épségben átvészeljék a háborús időket; ezeknek az erőfeszítéseknek köszönhetően nagyjából 145 ezer angliai házi kedvenc menekült meg a biztos haláltól.

Szakácskönyv egy kis extrával!

 

Mentes Anyu legújabb könyvét azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.

Most AJÁNDÉK üvegpalack és vászontáska is jár a könyv mellé!

Tekintsd meg ajánlatunkat,  kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Mustra