Azok, akik megszokták a „csilivili” dizájnos kiállítótereket, Győrben, a Torulában – ami lassan fogalomnak fog számítani – egészen mással szembesülnek. A 136 éves győri szeszgyár ad otthont a művésztérnek.
A szeszgyár és a művészet összefonódása a múltban
Bár az alsó szint már átesett egy renováláson, de a második szint még őrzi a gyár régi báját. Az omladozó falak, a kopott csempék, az alkoholgyártás folyamatának kellékei mind-mind a szemünk elé tárulnak, ahogy felmegyünk a lépcsőn.
A győri szeszgyár és a képzőművészet kapcsolata viszont nem új keletű.
A gyár egykori tulajdonosa, August Lederer osztrák iparmágnás igazi műpártoló volt, aki szoros kapcsolatot ápolt a bécsi szecesszió művészeivel, Gustav Klimttel és Egon Schielével is.
Utóbbi gyakori vendég volt a gyártulajdonos győri otthonában, de Lederer a szeszgyár egyik csarnokát is Schiele rendelkezésére bocsátotta, aki számos alkotásához ihletet merített a városból.
Közreműködés a nemzetközi képzőművészeti szcéna legnagyobbjaival
A hatvanas évek közepétől a kilencvenes évek elejéig itt működött az ország első ipari méretű torulaélesztő-gyára, innen kapta nevét az alapítványi fenntartásban működő művésztér is, amely a hazai kortárs művészeti intézményrendszer egyik legprogresszívebb szereplője.
A Torula célkitűzése, hogy Bécs–Pozsony–Budapest kulturális háromszög meghatározó kortárs művészeti kiállítóterévé váljon.
Nemcsak műtermet biztosítanak a régió pályakezdő alkotóinak, de bemutatkozási lehetőséget is, mindeközben a nemzetközi képzőművészeti szcéna legnagyobbjaival működnek együtt.
A Torula Művésztér épületében hét egyéni és egy közösségi műterem, továbbá egy 320 m² alapterületű, 13 méter belmagasságú kiállító- és előadótér található. Itt kapott helyett Maurer Dóra Térfestés című műve.
„A gondolat, hogy egy egész teret, valamennyi határterületével együtt kvázi képpé alakítsak, 1977 óta foglalkoztat. Az érdekel, hogy mechanikus-racionális úton abszurd téri helyzet jöjjön létre” – fogalmazott Maurer Dóra 1982-ben, amikor lehetőséget kapott az ausztriai Buchberg-kastély toronyszobájának kifestésére.
Dieter Bogner művészettörténésztől kapott megbízást erre a feladatra.
A konceptuális geometriával, színelmélettel foglalkozó művész matematikai alapokon nyugvó módszerével illuzionisztikus teret hozott létre a boltíves toronyszobában, ahol a hideg-meleg színek kereszteződése a padlótól a plafonig beterítette a falakat.
Az „elidegenedés” állapota után új kiindulási anyaggá válik
A képzőművész ezen Buchberg-projektjéhez kapcsolódik a Torulában most létrehozott helyspecifikus falfestés. Dóra szerint, amikor nézzük az alkotást, nem is mint művel, hanem mint környezettel lépünk kapcsolatba.
Az ilyen mű az „elidegenedés” állapota után új kiindulási anyaggá válik, de nem a formakonstruálás, hanem a festés számára.
„Az egész egy grafikai szisztémának a része: hogy hány mező van, és mindegyiknek a kontrasztját megtalálni. A mezők tulajdonképpen kapcsolatba kerülnek egymással, még akkor is, ha ez a kapcsolat éles vagy kicsit hamis. A csíkok az elején mindig csak egy színt tartalmaztak, és később kezdtek hatni egymásra. Vörös, narancs, sárga, egészen az liláig. A lila egy csöndes, nyugodt szín, és ez különösen kijött” – mesélte Maurer Dóra, aki éppen a kiállítás megnyitójának napján ünnepelte 85. születésnapját.
Ilyen grandiózus alkotásra 1982 óta nem volt példa
A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar grafikus, festő 1968-tól magyar–osztrák kettős állampolgárként vállalt szerepet a magyarországi neoavantgárd nemzetközi kapcsolatrendszerének kiépítésében. Művészetszervezői tevékenysége mellett művészetpedagógiai munkássága is jelentős. A hetvenes évektől kezdve rendszeresen állít ki jelentős nemzetközi tárlatokon, az utóbbi években szerepelt többek között a párizsi Centre, a chicagói The Art Institute, a New York-i MoMA, valamint a londoni Tate Modern csoportos tárlatain.
Maurer Dóra a buchbergi missziót legutóbb a Ludwig Múzeumban 2008-ban megrendezett Szűkített életmű című kiállításán idézte fel.
Azóta nem készített helyspecifikus installációt, ilyen grandiózus alkotásra pedig az eredeti mű keletkezése óta nem vállalkozott, ezért is különösen figyelemreméltó a győri Torula Művésztérben a Térfestés című kiállítás.
A színek és azok egymásra hatása, a fényekkel és az eltolódásokkal való játék, a mozgalmasság jellemzi ezt a munkát is. Az 1982-es buchbergi festés részleteit Dóra filmen is dokumentálta, amely egy grafikai mappával együtt szintén látható a tárlaton.
A magyar divatmárkát is inspirálta
Az egyedülálló installációra kapcsolódva a magyar divatmárka, a NUBU limitált számú, 4 különböző termékből álló kollekciót tervezett. A kollekció darabjai printelt, sorszámozott pólók és táskák. Garam Judit vezető tervező mindig támogatta a magyar kortárs művészetet. Mint elmondta, minden kollekció tervezésénél művészeti alkotásokból inspirálódik.
Érdemes most Győrbe látogatni. A kiállítás július 30-ig, szerdától péntekig 15.00–19.00 és szombaton 11.00–19.00 között ingyenesen látogatható, de a város sok más szépséget is tartogat. Újdonságként ott van például a Lloyd-palota épületében működő sörfőző és tanműhely, ahol étterem és sörház is működik, így a kulturális élvezeteket a gasztronómiával is ki lehet egészíteni.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
