Budapesten az első kertmozik a húszas évek elején, a mozgókép és a filmszínházak megjelenését követően nyíltak meg. Létrejöttükben praktikus szempontok is szerepet játszottak: az első világháború utáni spanyolnáthajárvány terjedését azzal is igyekeztek korlátozni, hogy a mozikban csak minden második sorba lehetett jegyet venni. Mire lecsengett a járvány, a mozitulajdonosok gyakorlatilag a csőd szélén álltak. Akkoriban a mozik, csakúgy, mint a színházak, a nyári időszakban zárva tartottak, de a számos mozit üzemeltető Révész Artúrban felmerült az ötlet, hogy nyaranta is tartsanak vetítéseket, mégpedig szabadtéren.
Saját zenekar kísérte a némafilmeket
Az első budapesti kertmozi a Városligeti fasor és az Aréna út (a mai Dózsa György út) sarkán nyílt meg. Az első vetítésre 1920. április 24-én került sor: Harakiri címmel a Pillangókisasszony filmváltozatát játszották. Az 1800 személy befogadására alkalmas létesítmény eleinte némafilmeket játszott, amelyeket saját tízfős zenekar kísért. A szabad ég alatt tartott vetítések hamarosan népszerűek lettek a fővárosi közönség körében; a kényelmesen kialakított páholyokban a dohányzást is engedélyezték, és színvonalas büfét üzemeltettek. Hamarosan újabb kertmozik nyíltak a fővárosban: a Városligeti tó partján, az Astoria Szállóval szemben, a régi Nemzeti Színház helyén; továbbá a Margitszigeten és a Bem rakparton.
A csillagos ég alatt
Az ötvenes években nemcsak a belvárosban, hanem a főleg munkások lakta külső kerületekben is épültek kertmozik: például Angyalföldön a Vasaskert, Kőbányán a Csajkovszkij, Kispesten a Rózsavölgyi. Ekkoriban sok volt a beépítetlen telek Budapesten, a kertmozi olcsó beruházásnak és kedvelt szórakozásnak számított. A szórakozni vágyó fiatalok nyaranta a fülledt termek helyett szívesebben nézték a filmeket szabadtéren, nem is beszélve arról, hogy filmnézés közben, a csillagos ég alatt könnyen elcsattanhatott néhány csók, és hazasétálhattak szívük választottjával a nyári estében.
Párnát a párnás nénitől
A nyolcvanas évekre három működő kertmozi maradt Budapesten. A legnépszerűbb és a legnagyobb a maga 3000 székével és gigantikus vetítővásznával a Sziget volt a Margitszigeten; a Csepel premier előtti filmeket játszott, a Budait pedig lakóházak fogtak közre, így ha sokáig tartott a film, a végén a gépésznek lejjebb kellett vennie a hangot.
A lakók viszont akár az ablakból vagy pokrócba csavarodva az erkélyről is megtekinthették a filmet.
Idővel kiegészítő szolgáltatások is megjelentek: például a párnás nénitől párnát lehetett bérelni, hogy a műanyag székeken kényelmesebb legyen az ücsörgés. Akik nem tudtak bejutni, vagy túl drága volt számukra a belépőjegy, megesett, hogy a környező fákra felmászva nézték meg az előadást. A kópiák és a hangfalak recsegtek-ropogtak, a fény nemcsak a szúnyogokat, hanem nagyobb bogarakat is odavonzott. Mindez azonban hozzátartozott a kertmozi hangulatához, csakúgy, mint a vetítőgép előtt röpködő (és így a vásznon is látható) bogarak látványa. Ha esett az eső, az előadás megszakadt, és ha becsületes volt az üzemeltető, visszaadta a jegy árát.
A kétezres évek elejére eltűntek
A nyolcvanas években, nyugati mintára, megjelentek az autósmozik; a rendszerváltás után azonban ezek is és a kertmozik is lassan eltűntek. 1999-ben még húsz autósmozi és huszonkét kertmozi volt vidéken, a kétezres évek közepére-végére gyakorlatilag alig maradt mutatóba néhány. Ekkor a közönség inkább a légkondicionált multiplexekbe vágyott, bár időről időre történtek próbálkozások: a Millenáris Parkban, a Zöld Pardonban vagy más, fiatalok által látogatott szórakozóhelyeken próbálták feléleszteni a retró kertmozizás élményét.
PikNik és ingyenes vetítések
Ma úgy tűnik, ismét vonzó lett a közönség számára a kertmozi hangulata. A Budapest Gardenben, a Margitszigeti Gasztrosétányon és az Erzsébet téren belépődíj fizetése nélkül is kipróbálhatjuk az élményt. A Városmajori Színpadon közkedvelt zenészek és színészek kedvenc filmjeit tekinthetjük meg, de akár premier előtti vetítést is választhatunk. A PikNik szabadtéri mozit pedig minden hétvégén másutt találhatjuk meg – ez valójában nem is kertmozi, hanem egész délutános élmény: akár több filmet is vetítenek egymás után, a vetítések között különböző attrakciók szórakoztatják az összegyűlt vendégeket, akik piknikkosárral és pokróccal érkeznek az egész délutános programra.
A Balatonnál is kertmozizhatunk
A Balaton környékén szintén csábító lehetőség a kertmozizás. A balatoni kertmozik fénykorukban, a hetvenes-nyolcvanas években esténként két filmet is vetítettek, de még így is előfordult, hogy hoppon maradtak, akik nem vásárolták meg jó előre a belépőt. Ma is jó néhány kertmozi működik a tó körül: például Révfülöpön, Fövenyesen, Balatonakaliban és Csopakon a tó északi partján, Zamárdiban, Balatonlellén és Balatonvilágoson pedig a déli parton nyaralók élhetik át a kertmozi semmihez sem fogható hangulatát.
Három szakácskönyv ingyenes szállítással!
Mentes Anyu szakácskönyveit azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.
MOST INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!
Tekintsd meg ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
