herzog festmények

A csetei Herzog család a 19. századi Magyarország egyik legvagyonosabb famíliája volt. Herzog Péter részt vett a magyarországi bankalapításokban, valamint macedóniai dohányföldek bérletéből tett szert tetemes jövedelemre. Fia, báró Herzog Mór Lipót is számtalan érdekeltséggel rendelkezett a gyapjúiparban, a kereskedelemben, a dohányiparban, a szállítmányozásban és a bankszektorban is. A művészetek iránti érdeklődésének hátterében nemcsak a festészet szeretete, hanem a spekuláció is állt.

2000 értékes festmény

Nemes Marcell, a bányavállalkozóból lett műkereskedő és mecénás eleinte segített a bárónak a műtárgyak kiválasztásában, aki hamarosan maga is egyre biztosabb ízléssel válogatta ki a külföldi és magyar festők legértékesebb darabjait. Nemes bankkölcsönt is felvett Herzogtól, de amikor nem tudta azt visszafizetni, saját gyűjteményének jó néhány darabja a báróra szállt. Herzog Mór a harmincas évek elejére több mint kétezer műtárgyat tudhatott magáénak, gyűjteményéhez éppúgy tartoztak El Greco-, Goya-, Manet- és Gauguin-képek, mint iparművészeti tárgyak vagy keleti ritkaságok.

Thomas Mann az Andrássy úton

A festmények Herzog Mór palotájában, az Andrássy út 93. szám alatt kaptak helyet. A villában gyakran megfordultak hírességek és művészek, köztük például Thomas Mann, aki így írt a magyar báró környezetéről: „Herzogék házában: roppant nagy értékű képtár, Grecók, olaszok, Goya. Degenerált fiúk, kleptomániások és szerencsejátékosok. Túl elegáns meny: olasz grófnő.” A „degenerált fiúk” Herzog András és István voltak, a „túl elegáns meny” pedig András felesége, Pallavicini Mária. Herzog Mórnak volt még egy lánya is, Erzsébet, aki Weiss Alfonzhoz, a csepeli gyáros Weiss Manfréd fiához ment feleségül.

Amikor Herzog Mór 1934-ben meghalt, nem hagyott maga után végrendeletet. Felesége 1940-ben bekövetkezett halála után műtárgyait gyerekei örökölték, a legtöbbet közülük András, aki 1939-ben elvált a „túl elegáns” Pallavicini grófnőtől. A második világháború azonban nem kímélte sem az ő életét, sem a műkincseit: Herzog András 1943-ban munkaszolgálatosként eltűnt a keleti fronton, ezután felesége gróf Bethlen Istvánnal házasodott össze. Új házasságába a gyerekeken kívül magával vitte a műkincseket is.

Műkincsek a pincében

1944-ben, a német megszállás után a család megpróbálta elrejteni a gazdag gyűjteményt. A korabeli újság híradása szerint „gondosan becsomagolva, ládákba, útra készen elrejtve, biztosnak vélt pincékben” tárolták a képeket, a nyilasok azonban felfedezték a Budafoki Labor Vállalat pincéjében lévő értékes festményeket. A gyűjtemény egyes darabjai a Szépművészeti Múzeumba kerültek, majd onnan a kormányzat Nyugatra menekítette őket a Vörös Hadsereg elől. A gyűjtemény jó néhány darabját a nyilasok elszállították Adolf Eichmann főhadiszállására, a Svábhegyen lévő Majestic Szállóba. Innen a müncheni náci művészeti gyűjtőközpontba kerültek a képek, majd némelyik hazakerült, több viszont szovjet kézre jutott, s ott is maradtak. A Herzog András tulajdonában lévő iparművészeti ritkaságok nagy része tönkrement: az Andrássy úti villából ismeretlen civilek és katonák a háború végére széthurcolták a berendezést és a műkincseket.

Különalku a Waffen SS-szel

Herzog István felesége nem volt zsidó származású, így gyűjteményének felét ráíratta, hogy mentesüljön a diszkrimináció alól, magát pedig felesége gyámsága alá helyeztette. Herzog István a spanyol nagykövetségen vészelte át a háborút, majd a magyar állam megvásárolt tőle három képet, feleségét viszont azzal vádolták meg, hogy ki akarja csempészni az országból a gazdag örökséget. Ez jó alkalmat adott arra, hogy a magyar állam lefoglalhasson 16 festményt, Herzog felesége azonban hamarosan valóban külföldre távozott, egy Gauguin-képpel együtt, majd a családból többen is követték példáját. A pszichiáter Herzog Erzsébet férjével és három gyermekével együtt a Waffen SS-szel különalkut kötött: a csepeli Weiss Manfréd Műveket átengedik a náciknak, cserébe viszont elhagyhatják az országot. A család Portugáliába, majd a háború után az Egyesült Államokba emigrált.

Dédunoka a bíróságon

Martha Nierenberg, Erzsébet lánya 1999-ben pert indított a magyar állam ellen: tizenkét festményt kért vissza a Szépművészeti Múzeumtól. A per több mint húsz évig húzódott, de végül egyetlen festményt sikerült visszaszereznie. A bíróság első fokon úgy döntött, hogy a többi is visszajár, a kormány fellebbezése nyomán azonban 2008-ban ellenkező értelmű ítélet született. Martha Nierenberg 2020-ban elhunyt, jelenleg Herzog Mór dédunokája, David de Csepel pereskedik: az Egyesült Államok fellebbviteli bírósága idén májusban kimondta, hogy beperelheti a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt, így valószínűleg újabb pereskedés kezdődik. A tét nem kicsi: 28 festmény (többek között El Greco, Goya, Renoir alkotásai) tulajdonjoga és több százmillió dollár.