A Budapest központjától 16 kilométernyire található reptér Magyarország legismertebb és egyben legnagyobb nemzetközi repülőtere is, amely a 15-25 milliós utasforgalmat bonyolító repülőterek között 2022-ben a legjobb európai lett.
A mátyásföldi és a budaörsi után jött
A ferihegyi repülőtér létesítésének terve az 1930-as évek végén került napirendre, miután a már kiszolgált mátyásföldi után fellendített budaörsi reptér működésében is egyre több probléma adódott. Az új létesítménynek a Vecsés, Pestszentlőrinc és Rákoshegy határában lévő területet jelölték ki, amelyen 1939-től dr. Hille Alfréd meteorológus méréseket kezdett végezni.
Hatalmas repülőt formáló épület Ferihegyen
A munkálatok csak három évvel később, 1942-ben kezdődtek el ifj. Dávid Károly magyar építész tervei alapján, aki egy olyan épületet képzelt el, amely felülről egy óriási repülőgépet formál. Ahhoz, hogy a leendő repteret könnyen meg lehessen közelíteni, 1940 és 1943 között elkészítették a gyorsforgalmi utat is.
Ebben az időszakban épültek meg a polgári és a katonai épületek, és hiába indult meg 1943-ban az aktív légi forgalom is, ez a második világháború miatt leállt.
Az addig felépített épületek rommá lettek, súlyos károkat szenvedtek a légibombázások közepette.
Ilyen volt a „születésnapi” ünnepség
Az 1944-ben szovjet irányítás alá került repteret 1947-ben kezdték újjáépíteni, a kész létesítményt pedig pontosan ma 75 évvel ezelőtt, 1950. május 7-én adták át.
Az ünnepségről készült fotókat itt láthatod:
Megnyitása után a ferihegyi repülőtéren még csak néhány külföldi légi járat üzemelt, az innen induló utasok Bukarestbe, Varsóba és Szófiába repülhettek. A ma már hivatalosan Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren 2023-ban 39 légitársaság 131 úti célját érhették el az utazók.
(Címlapkép: Fortepan / UVATERV)
Ha a budapestin kívül más repülőterekről is szívesen olvasnál, amelyek ráadásul még trükkösek is, ajánljuk figyelmedbe ezt a cikkünket is.
Múzsák a csók után irodalmi est
Egy különleges estére számíthat, aki velünk tart, amely során életutak, művészet és anyaság fonódik össze a színpadon. Hernádi Judit és Tarján Zsófia őszintén mesélnek anya-lánya kapcsolatukról: hogyan élte meg a művésznő a gyermekvállalást, milyen érzés volt Zsófinak híres édesanya mellett felnőni.A könyvben szereplő nők történeteiről Bálint Lilla szerző mesél, míg Hernádi Judit egy-egy megrázó vagy felemelő könyvrészletet olvas fel.
hirdetés
