Ferenc pápa az izraeli-palesztin konfliktus legnagyobb háborújának másfél éve alatt egészen a halála előtti napokig minden este nyolc körül felhívta a gázai Szent Család-templom közösségét, hogy a negyedórás beszélgetések során reményt adjon (római idő szerint 7-kor). A halála előtt is ragaszkodott hozzá, hogy ha röviden is, de beszélhessen a gázai katolikus közösség képviselőivel.
Ferenc pápát a gázai katolikus közösség is siratja
Bár Ferenc pápa sosem járt Gázában, és az ottani katolikus közösség a maga szűk 1400 fős létszámával szinte láthatatlan részét képezte a "nyájnak", az ottaniak úgy jellemezték viszonyulását, mint az atya aggodalmát gyermekeiért. A húsvéthétfőn elhunyt pápa még szombaton is telefonált, bár már egy percig sem tartott a korábban gyakran hosszúra nyúló beszélgetés.
Ferenc pápa kezdettől fogva szót emelt a háború ellen
A gázai keresztény közösség erőt merített Ferenc pápa szavaiból, és amikor a közösség létszáma erősen fogyatkozni kezdett, hitet adtak ezek a beszélgetések, hogy érdemes maradni. A Szent Család-templom egyébként nemcsak a gázai keresztényeknek nyújt viszonylagos menedéket a háborúban - amely ellen egyébként a pápa rendszeresen, még utolsó húsvéti beszédében is felszólalt -, hanem muszlim gyerekek és családjuk számára is.
Ahogy egy gázai keresztény lakos megfogalmazta jelenlegi érzéseiket: "Bár igaz, hogy a testét elveszítettük, de a lelke nem fog elhagyni minket."
Ha szeretnéd megnézni, milyen egyszerű és mégis szép síremléke van Ferenc pápának, ezt a cikkünket ajánljuk.
Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!
A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.
Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!
hirdetés
