A 18. század végén az úri társaság köreiben kedvelt mulatság volt az álarcosbál. Sorra nyitottak a „szállák”, azaz ezeknek helyet adó termek és intézmények, s mivel a közönség nagyon is hajlamos volt az „ereszd el a hajam”-ra, szükségessé vált a mulatozás szabályozása is. A kicsapongások, dorbézolások és verekedések megfékezésére 1773-ban Mária Terézia „instructiókat és directivákat” adott ki. Ebben szabályozta, hogy milyen „lárvákat” (azaz álarcokat) viselhetnek a mulatozni vágyók: tilos volt például papnak, szerzetesnek, ördögnek vagy denevérnek öltözni.
Farsangi mulatság, „minden figelevél nélkül”
A farsangi bálok ennek ellenére nemegyszer elfajultak. 1800-ban például a Hét Választóhoz címzett vendégfogadó tükrös, ragyogó, selyemmel kárpitozott báltermében rendezett mulatságra többek között Kazinczy Ferenc is hivatalos volt, aki így számolt be tapasztalatairól: „Én 1800-ban nem mentem volna el generál gróf Fekete János által Pesten, a Hét Elector palotájában tartott Bacchanálba, hol tizenhat pár táncos és ezek között gróf Unwerth, Unwerthné, férjhez már mehető lánya s gróf Fekete Ferenc a generál fija mezítelen táncolának minden figelevél nélkül.” A jelenet valószínűleg bécsi mintára született: akkoriban a császárvárosban farsang utolsó napján volt szokásban az úgynevezett Ádám–Éva játék, egészen addig, amíg a szigorú Mária Terézia be nem tiltotta.
Egy magyar libertinus
Ki volt hát a pikáns farsangi bált rendező gróf, Fekete János? A magyar libertinusok közé tartozó nemes 1741-ben született, befolyásos családban, apja Magyarország legtekintélyesebb földesurai közé tartozott. Klasszikus neveltetésben részesült, megtanult németül és franciául, s eredetiben olvasta Ovidius és Vergilius verseit, akikért hamar lelkesedni kezdett. 13 évesen a bécsi Theresianumban tanult, s a kiemelkedő képességű fiút Mária Terézia hamarosan aranylánccal jutalmazta.
Pajzán versek
18 évesen viszont belevetette magát a bécsi éjszakai életbe. Apja és nagyapja akarata ellenére a császárvárosban maradt, ahol minden társadalmi osztályban megfordult. Leginkább a nők vonzották, no meg a kártya és a mulatságok. A gróf pajzán verseket írt francia nyelven a bécsi úrihölgyekről, Tableau vivant de Vienne (Bécs eleven képe) című könyvecskéjében pedig a következőket szögezi le: „Ebben a fővárosban az asszonyok többségének csak akkor jut eszébe, hogy férjnél vannak, amikor pénzt kérnek a férjüktől.” Kártyaadósságainak és szerelmi kalandjainak híre messzire eljutott, egészen Mária Teréziáig, aki elhatározta, hogy a rakoncátlan ifjúnak nősülnie kell, hogy kicsapongásait megfékezze. Választása egy másik főúri család sarjára, Esterházy Jozefára esett, akit Fekete feleségül is vett. A hercegnővel azonban leginkább érdekkapcsolat fűzte össze: amíg a várandós Jozefa Bécsben időzött, Fekete gróf Aradra utazott, hogy politikai pályáját egyengesse, s verseinek tanúsága szerint egy bizonyos Johanna karjaiban talált menedéket a magány elől.
Voltaire-nek ízlett a magyar bor
Gróf Fekete az irodalomtól sem távolodott el: levelezett a korszak jelentős (és kevésbé jelentős) alkotóival, hazai és külföldi szerzőkkel egyaránt. Maga is verselt: szerelemről, hazáról, családról, vallásról. Francia és olasz szerzők erotikus verseit fordította magyarra. Voltaire-nek nagy tisztelője volt:
1767-ben elküldte neki verseit, néhány hordó tokaji bor kíséretében.
Voltaire-nek ízlett a bor, és a magyar költő verseiről sem volt rossz véleménnyel: „Tegnap kaptam meg, Gróf úr, a verseit, amelyek mindig bámulatba ejtenek; ... s magyar borát, amelyekből ittam egy kortyot bajaim ellenére, s amely majdnem olyan jó, mint versei és prózája... Bármilyen címet visel, uram, éltem utolsó pillanatáig igen alázatos, igen engedelmes, igen ragaszkodó és igen hálás szolgája leszek” – írta Voltaire, akivel összesen hét-hét levelet váltott gróf Fekete János. (A biztonság kedvéért azért minden versküldemény mellé csomagolt bort is.)
Gróf Fekete János Balaton-felvidéken háromhektárnyi szőlőültetvénnyel rendelkezett, ideje nagy részében azonban fóti kastélyában tartózkodott. 1781-ben megjelentette írásait Mes rapsodies címmel, sokat támadta a papságot, a feudális rendet, a vallást, ez utóbbit a babonák tárházának tartotta. 1803-ban, 62 éves korában hunyt el, sírfeliratát maga fogalmazta meg: „Ő volt jobb ízlésnek mi nálunk kezdője Régi babonáknak első nevetője S ámbár el nem érte Parnassus tetejét, Mégis kóstoltatta Muzsák tisztább tejét, Azokkal, kik őtet most tudják haladni, S szint azért nevének fenn kéne maradni.”
Három szakácskönyv ingyenes szállítással!
Mentes Anyu szakácskönyveit azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.
MOST INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!
Tekintsd meg ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
