1895-ben végre Magyarországon is királyi rendelet születik arról, hogy
nők is folytathatnak egyetemi tanulmányokat.
Ez történt 1895-ben az egyetemi rendeleten túl
Miközben hazánk már díszbe öltözött lélekkel javában készül a millenniumi ünnepi eseménysorozatra, ebben az évben vezetik be az anyakönyvezést, és ekkor adják át az Esztergomot Párkánnyal összekötő Mária Valéria hidat. Ugyancsak ebben az esztendőben hazánk ötödik nemzetként megalapítja olimpiai bizottságát, és közben műkorcsolya-Európa-bajnokságot rendez. A nagyvilágban ez idő alatt Japán hadban áll Kínával, és elfoglalja Tajvant, Togót pedig az angolok kebelezik be. A kultúra területén is akad egy fontos mérföldkő: még ebben az évben sor kerül a Lumiére-testvérek első nyilvános "mozifilmvetítésére". A tudományos közélet Wilhelm Conrad Röntgen róla elnevezett röntgensugarának felfedezésétől, Alfred Nobel végrendelete nyomán a Nobel-díj megalapításától és Guglielmo Marconi forradalmi találmányától, a rádiótól hangos, Ferdinand von Zeppelin pedig szabadalmaztatja léghajótervét.
Az első nők gyorsan reagáltak
Alig lépett érvénybe a rendelet,
1896 februárjában már meg is kezdte egyetemi tanulmányait az első beiratkozott női hallgató
a Budapesti Tudományegyetemen (ma Eötvös Loránd Tudományegyetem). Glücklich Vilma Vágújhelyen született 1872-ben egy értelmiségi család négy gyermeke közül legfiatalabbként. Édesapja hivatalnok volt, édesanyja egyik fivére politikus, másik hírlapíró, Vilma nővére pedig műfordító, író lett. Vilma maga is jó nyelvérzékkel volt megáldva, a források szerint folyékonyan beszélt olaszul, németül, franciául és angolul is. De kortársai közül mégsem idegennyelv-tudásával tűnt ki, hanem egyetemi tanulmányaival, az előadótermek padsoraiban egyetlen női hallgatóként ülve.
Egy másik első nő
Nem ő volt az egyetlen "első nő", sem emlékezetes "Vilmánk". Az I. Ferenc magyar királytól 1822-ben grófi címet kapott Horváth család ekkor hagyhatta el eredeti vezetéknevét, és vehette fel a Hugonnay családnevet, melyet 1847-ben született Vilma nevű utóduk csak Hugonnaiként használt. A természettudományok iránt élénken érdeklődő grófi sarj már férjezett volt, amikor 1869-ben tudomására jutott, hogy a Zürichi Egyetemre női hallgatók is beiratkozhatnak. Jóllehet az ehhez kellő házastársi beleegyezést a fiatal asszony ugyan megkapta férjétől, de hozzá anyagi segítséget már nem. Mégsem adta fel terveit, így Hugonnai Vilma 1872-től a Zürichi Egyetem orvostanhallgatója lett. Tanulmányait 1879-ben fejezte be, s ekkor orvossá is avatták, ám különös módon
Magyarországon érettségi vizsgát már csak svájci orvosként, 2 évvel ezután, 1881-ben tett.
Erre azért volt szükség, mert csak érvényes hazai érettségi vizsgával volt esély zürichi orvosi titulusának itteni elfogadtatására, de ez a korabeli szemlélet és érvényben lévő törvények miatt még az érettségi vizsga sikeres abszolválása után sem teljesülhetett.
Más lehetőség hiányában Hugonnai Vilma szülésznőként vizsgát tett, és így kamatoztatta tudását, amíg az 1895-ös királyi rendelet számára is elhozta svájci diplomája várva várt itthoni elismertetésének reményét. Az újabb kérvényezést már 1896. február 10-én megtette, s
avatására végül közel két évtizednyi várakozás és hiábavaló küzdelem után 1897. május 14-én Budapesten is sor kerülhetett.
Halhatatlan szellemiségének örökét ma nemcsak a Semmelweis Egyetem Külső Klinikai Tömbje melletti Hugonnai Vilma tér őrzi, hanem a Hugonnai Vilma-emlékéremmel kísért, 2010-ben alapított elismerés is, mellyel az egyetem arra érdemes fiatal orvos-oktatóit és kutatónőit jutalmazza.
Az első hazai egyetemen diplomázott nő
Eközben Glücklich Vilma egyetemi tanulmányainak megkezdését követő évben, már 1897-ben sikeres középiskolai tanárképesítő vizsgát tett, s 1889-tól 1921-ig folyamatosan tanárként is tevékenykedett budapesti polgári iskolákban. 1917-ben pedig igazgatói rangra lépett.
Érdemei ezzel nem merültek ki, szívén viselte a szegénység mérséklésének és a gyermekvédelemnek ügyét, de egész életművével ő is példamutatóan kiállt a nők jogainak elismerése és anyagi függetlenségüknek kivívása mellett. Úttörő emlékét megőrzendő nemcsak közterületet neveztek el róla, de a Glücklich Vilma lépcső fokaira is az ő mintáját követő, jeles hazai nők neveit festették.
Ha érdekelnek az egyetemi "legek" és elmúlt korok úttörő zsenijei, ezt a korábbi cikkünket is ajánljuk figyelmedbe.
