Vannak a magyar történelemben olyan nevek, melyek egyetlen eseményhez köthetők, de az olyan fontos, illetve olyan szimbolikus, hogy képes nemzedékről nemzedékre továbbörökíteni a nevet. Ilyen például Dugovics Titusz vagy Zotmund lovag, akit Búvár Kundként ismerünk, és ide sorolható Hegedűs (vagy Hegedüs) István is, csak éppen ő negatív szereplője a magyar történelemnek.
Ki volt Hegedűs István, az egri vár árulója?
A 16. századig sok életrajzban bizonytalan az elhalálozás időpontja. Hegedűs István esetében ez a legbiztosabb pont, 1552. október 4. Minden más, az egri vár törökök kezére juttatásának kísérletén és az emiatt rá kirótt halálbüntetésen kívül, kérdéses.
Az biztos, hogy Hegedűs István hadnagy a Serédy György kassai kapitány által küldött 50 gyalogos egyike volt (parancsnokuk Kende Bálint). Az 1866-os Polgári Lexicon így foglalja össze Hegedűs árulását (az életrajz bármely más mozzanatát mellőzve):
Kevésben múlt, hogy ez a rossz hazafi a várat fel nem adta a törököknek, akik mikor sokféle nyelveken azt kiabálták volna be a várba, hogy ha azt feladják, minden abban lévőket szabadon és minden sérelem nélkül fognak elbocsátani, Hegedűs egynéhány katonát arra késztetett, hogy Dobótól kérjenek pénzt, és ha nem ad, menjenek ki a várból.
Az 1552. szeptember 29-ei nagy ostrom után kezdett szervezkedni, és október 3-ra virradó éjjel lépett akcióba, hogy a törököket beengedje a várba, de még időben elfogták, és másnap "rögtönbíráskodás után" felakasztották, embereinek pedig az orrát, fülét vágták le. Tinódi Lantos Sebestyén 1553-ban énekelte meg az eseményt, egy hosszabb és egy rövidebb költeményben, utóbbi, az Egri históriának summája így foglalja össze Hegedűs esetét:
Az ostrom után csuda történék:
Egy gyaloghadnagy az vég Egörnek
Árulója lőn az vitézöknek,
Sok társaságval hogy onnat kilépnék.
Szorgost hadnagyok ez dolgot érték,
Hegedős István ám megfogaték,
Tőle megérték, mert megkínzaték,
Az vár piacán ám felakasztaték.
1552 előtt mintha nem is létezett volna Hegedűs István
Csiffáry Gergely Az 1552-es egri várvédő hősök névsora, sorsuk és az „egri név" című, 2003-as munkájában külön nem foglalkozik Hegedűssel, de megemlíti, hogy Pribék Imre lett az utódja, és nem kizárt, hogy a vár Máté nevű hóhéra volt az akasztás végrehajtója. Egyebet nem tudhatunk meg "emberünkről".
Nagy Iván Magyarország családai 1859-es 5. kötetében az áruló hadnagyot külön kiemelve abba a Hegedűs családba tartozóként említi, amelyek különböző megyékben élnek (Pozsony, Szabolcs, Ugocsa, Zemplén és Vas), és leszármazási fáik nem ismertek. A Felső-Őri Hegedűsöktől elválasztja ezt a családot.
Bár Hegedűs/Hegedüs Istvánról keveset tudunk, de talán még ennyit sem tudnánk, ha nem örökíti meg Gárdonyi Géza az egri várvédők 1552-es diadalát azóta is méltán népszerű történelmi regényében, az Egri csillagokban. A műben először széles arcú, sovány, de kemény hadnagyként jelenik meg előttünk Hegedüs, a műben fokozatosan ismerjük meg azt az alattomos, gyáva személyiséget, aki elítélése után térdre borulva könyörög Dobónak, mindhiába.
(Címlapkép: Fortepan / Lőw Miklós; az 1968-as film forgatása Pilisborosjenőn)
Ha arról is szívesen olvasnál, hogy tényleg izzó vastrónon égették-e meg Dózsa Györgyöt, ezt a cikkünket ajánljuk.
Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!
A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.
Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!
hirdetés
