A nyugati világban egyre nő azok a száma, akik semmilyen rendszeres testmozgást nem végeznek – holott ahogyan az egy nemrég publikált, az Elemental által szemlézett svéd kutatás is bizonyítja, érdemes felállni a kanapéról, hiszen az aktív életmód akár évekkel meghosszabbíthatja az ember életét. Nem kell azonban feltétlenül futásra, konditermi edzésre vagy versenysportokra gondolni. A kertészkedés, lépcsőmászás, tánc vagy a gyerekekkel a szabadban töltött idő ugyanúgy javítja a testi és szellemi egészséget.
Sokan a kardiózásra esküsznek, ami intenzív, gyors mozgásokból áll: idetartozik a futás, gyors gyaloglás vagy biciklizés is – eközben több száz kalóriát éget el a szervezet. Az erősítő edzések talán már kevésbé népszerűek. Ezek izommunkán alapulnak, és nemcsak növelik az izomerőt, hanem az anyagcserét is felpörgetik. Ilyenek többek között a súlyzós és rezisztenciaedzések, valamint az izometrikus gyakorlatok, mint a plank. De vajon mi is derült ki azokról, akik káromkodnak edzés közben?
Az edzés közbeni káromkodás javíthatja a sportoló teljesítményét?
A kutatók szerint azok az emberek, akik morogva vagy káromkodva idegesítenek téged az edzőteremben, többet hoznak ki az edzéseikből, mint te. Az elmúlt években ennek ellenére állítólag számos testépítőt rúgtak ki edzőtermekből, főként a Planet Fitness tengerentúli egységeiből. A bűnük? Túl hangos káromkodás emelések közben.
Az új tanulmányok azonban azt mutatják, hogy a szentségelés kritikus lehet a csúcsteljesítmény eléréséhez. Egyre több kutatás jelezte azt is, hogy az edzés közbeni káromkodás fokozhatja a fizikai teljesítményt.
Egy tanulmány szerint azok az emberek, akik szobabiciklizés közben káromkodtak vagy megszorították a fogantyút, nagyobb erőt generáltak, mint azok, akik egy semleges szót ismételtek ugyanazon gyakorlatok során.
A káromkodás előnyei
Richard Stephens, PhD, az angliai Keele Egyetem pszichológusa egy múlt havi konferencián mutatta be az erről szóló tanulmányának az eredményeit, melyek gyakorló sportolók számára nem jelentenek újdonságot.
„Amikor biciklivel felkapaszkodom egy dombon, gyakran használok egy valaki édesanyjával kapcsolatos szitkot” – mondta Dave Bexfield, az ActiveMSers webhely alapítója. A 48 éves albuquerque-i lakos elárulta, hogy véletlenül fedezte fel az átkozódós trükköt, amellyel kerékpározás közben segíti magát abban, hogy tartsa a ritmust, de arra is használja, hogy »túljusson egyes nehezebb szakaszokon«”.
Ez egybecseng Stephens megállapításaival.
Stephens arra kérte a vizsgálat résztvevőit, hogy válasszanak egy szitokszót, és azt ismételgessék a gyakorlatok végrehajtása közben.
A félperces gyakorlat ideje alatt azok, akik káromkodtak, állítólag kétszer-négyszer nagyobb teljesítményt értek el, mint azok, akik nem.
Egy másik teszten a káromkodók 8 százalékkal erősebben szorítottak.
A tanulmányokról szóló teljes dokumentum jelenleg szakértői értékelés alatt áll, és még publikálták, tette hozzá később Stephens a Healthline-nak.
A többszöri és céltudatos, hangos káromkodás azonban az edzőteremben vagy az aerobikórákon nem éppen támogatott – egyelőre. Mindazonáltal, ha az ember a szabadban edz, jó, ha tudja, hogy egy kevés szentségelés is javítja a teljesítményt.
Dennis O'Connell , a texasi Hardin-Simmons Egyetem fizikoterápiás professzora kutatásai során úgy találta, hogy a teniszlabda-adogatás közbeni hangok kiadása 4,5-5,5 mérföld per órával növelheti az ütési erőt, a káromkodás pedig növelheti az izometrikus erőt tolás vagy húzás közben.
A résztvevők neme nem jelentett különbséget a vizsgálatok során, és az sem, hogy korábban is gyakran káromkodtak-e, vagy épp mennyire tartották rettenetesnek, amit épp csinálnak.
„Továbbra is meglep, hogy mindig ugyanahhoz a végeredményhez jutunk el”
– emelte ki O'Connell a témában.
Más tanulmányok kimutatták, hogy a módszer fokozhatja az erőt a karate esetén és más tevékenységek során is.
Nyögések kontra káromkodás
Bexfield maga is bevallja, hogy nem nagyon mer káromkodni az edzőteremben, de kiemelte: az erőkifejtéssel járó hangkiadások hatékonysága, bármilyen hangos is, nem hasonlítható össze a káromkodásból származó lendülettel.
„Ökölszabályként igyekszem elkerülni, hogy trágárságokat üvöltsek az edzőteremben, de ha emelek, ugyanúgy hangokat adok ki, mint bárki más” – mondta.
Stephens káromkodással kapcsolatos munkája kimutatta, hogy az valószínűleg növeli a fájdalomtűrést. Azt is kifejtette, hogy akár érzelmi késztetésből, akár szándékosan teszi ezt valaki, az átkozódás felpörgeti az érzelmeket és felszabadítja az adrenalint.
Azt is felvetette, hogy a szitkozódással járó teljesítménynövekedés elmúlik, ha a szavak kevésbé lesznek tabuk, vagyis ha már mindenkinek szabad lesz káromkodni, az egész módszer hatékonyságát elfelejthetjük.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
