A Junkers F-13-as gépekkel Jankovich-Bésán Endre gróf már előszeretettel repkedett évek óta, amikor beindultak a Budapest és a Balaton közti járatok 1923-ban, természetesen a Duna vízéről felszállva.
A fotón a Dunán útra készen várakozó hidroplánok
A Duna vizén landoló vagy éppen onnan az égbe kapaszkodó hidroplánok látványa nagy szenzációt jelentett 1923 és 1926 között, amikor általuk élénk légi közlekedést figyelhettek meg a rakparton sétálók. A Junkers hidroplánokon a két pilóta gyakorlatilag a szabad ég alatt ülve szállította mintegy 160 km/h-s sebességgel 4, azaz négy utasát. Ennyien fértek ugyanis el a tisztán alumíniumból készült gép utasterében.
Reptérként működött a Duna vize
Egy vonatjegy árának állítólag mindössze három- vagy négyszerese lehetett a repülőjegy, melynek megváltása után nagyjából egy óra alatt a budai Gellért-szálló melletti felszállópályáról a Balatonra érkezhetett az utazóközönség. Ám mivel az utasok létszáma nem volt túl költséghatékony, illetve az állami támogatás is megszűnt, Jankovich-Bésán Endre gróf pedig pénzhamisítási ügybe keveredett, nem csoda, hogy a vállalkozás nem sokáig tudta magát fenntartani, pár évvel később már nem tartoztak a rakpart látképéhez ezek a gépek.
(Nyitókép: egy Junkers A-50 Junior hidroplán kiképző repülőgép a mólónál 1930-ban; Fotó: Fortepan / Szent-Istvány Dezső)
Ha érdekelnek az extrém landolások és fölszállások, ezt a kis írásunkat is ajánljuk figyelmedbe.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
