A négyéves Dorothy szívszorító történetéhez ismernünk kell az édesanyja, Sarah Good életét is. A nő kétszer házasodott, és bár Sarah némi támogatást remélt a férfiaktól, ezt soha nem kapta meg, keserű, szomorú emberré vált, aki emiatt például koldulásból élt, és ha valaki nem segített rajta, azt megátkozta. Persze csak szóban, de ez bőven elég volt ahhoz, hogy perbe fogják.
A gyermeket is boszorkánysággal vádolták
Sarah Good az egyike volt annak a három nőnek, akit először bíróság elé állítottak a salemi boszorkányperek során. Senki nem fogta a pártját, senki nem támogatta, ki volt szolgáltatva egy buta és szűklátókörű rendszer kénye-kedvének, amely nem átallott beidézni a bíróságra Sarah négyéves kislányát, Dorothyt sem. Amikor megkérdezték, szerinte miért boszorkány az anyja, azt felelte, azért, mert egy kis kígyót ajándékozott neki. Ez a vallomása nemcsak ahhoz volt elég, hogy az anyját elítéljék, de őt is megvádolták boszorkánysággal, vagyis nemcsak saját maga, hanem az anyja ellen is terhelő bizonyítékot szolgáltatott, és az ő jogait senki nem védte.
Sarah-t, Dorothyt, és csecsemő húgát, aki nem sokkal korábban született, kezdetben ugyanabba a börtönbe zárták, de amikor az anyát visszavitték a tárgyalásra, elítélték, és 1692. július 12-én kivégezték. Bár a dokumentumok nem pontosak, így csak feltételezzük, de a csecsemő a mostoha körülmények miatt még édesanyja kivégzése előtt meghalt. Dorothy így teljesen egyedül maradt a világban, ahol úgy tűnt, mindenki az ellensége.
Ez történt Dorothyval a perek után
Talán mondanunk sem kell, de a gyermeket mélyen traumatizálta, ami vele és az édesanyjával történt. Az édesapja, William Good újraházasodott, és amikor a kislányt kiengedték a több mint nyolc hónapnyi fogság után, ő vette magához, de kizárólag azért, mert ezért kapott némi juttatást. Hogy meddig volt az apjával Dorothy, azt pontosan nem tudjuk, de azt igen, hogy ezután egyik családtól a másikhoz került, persze nem szívjóságból. Háztartási alkalmazottként dolgoztatták a már cseperedő gyermeket, és később a fiatal lányt is, aki ezért tetőt kapott a feje fölé és ételt a tányérjába. Jobb helyeken még tanították is.
Ám Dorothy sorsa meglehetősen szomorú: kétszer lett várandós, az idősebb gyermekét szintén Dorothynak nevezte el, a fiát Williamnak, az apja után. Hogy a gyermekeknek ki volt az édesapjuk, azt nem tudni, de feltételezhetjük, hogy a fiatal, sebezhető nő könnyű prédája volt a férfiaknak.
A gyermekeinek hasonlós sors jutott, mint neki: alkalmazottak lettek náluk jobb sorban lévő családoknál. Az utolsó adat Dorothy Goodról 1761-ből származik, egy újságcikk arról, hogy holtan találták. Hogy az ifjabb vagy az idősebb Dorothyról szól-e a hír, azt nem tudjuk, ám még az is elképzelhető, hogy Dorothy Good leszármazottjai a mai napig élnek valahol az Egyesült Államokban.
Magyarországon is voltak boszorkányperek, ezek történetét itt írtuk meg.
Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!
A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.
Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!
hirdetés
