A legtöbben úgy gondolunk az Antarktiszra, mint a világ egyik utolsó érintetlen területére, viszont sajnos már ez a távoli, zord vidék sem mentes az emberiség nyomaitól. Egy kutató most azt próbálja kideríteni, hogyan kerülhettek apró műanyagrészecskék a sarkvidéki hóba, és mit jelent mindez az emberek jövőjére nézve.
Láthatatlan szennyeződések
A kutatás során kiderült, hogy a hóban megannyi parányi műanyagrészecske megtalálható, amelyek szabad szemmel nem is láthatók, hsizen egy emberi vörösvérsejtnél is kisebbek. Ezeket a részecskéket különleges, érzékeny eszközökkel lehet kimutatni, és nem csak ott vannak jelen, ahol emberek is megfordulnak: még a Déli-sark közelében, teljesen lakatlan területeken is kimutatták ezeket a kutatók. Ez azért különösen ijesztő, mivel szennyezés már olyan helyekre is eljutott, ahová elvileg nem is lett volna szabad.
De hogyan kerülnek ezek a műanyagok ilyen messzire? A tudósok szerint a légkör a „bűnös”:
a mikroműanyagok egyszerűen a széllel utaznak, és akár több ezer kilométeren át is képesek lebegni, míg valahol lehullanak, akár a világ végén is.
Ez azt jelenti, hogy amit mi egy nagyvárosban eldobunk, az előbb-utóbb akár az Antarktiszon is landolhat. A felfedezés nemcsak elgondolkodtató, hanem egyben riasztó is. Ezek az apró részecskék bekerülhetnek a vízbe, az élőlények testébe, sőt, akár a táplálékláncba is. Bár még nem tudjuk pontosan, milyen hosszú távú hatásuk lehet, egyre több kutatás utal arra, hogy komoly környezeti és egészségügyi problémát jelentenek. Az Antarktiszon élő fajok, mint a fókák vagy a pingvinek, különösen érzékenyek lehetnek a változásokra, és ha a jég gyorsabban olvad, az az ő élőhelyüket is veszélyezteti.
A kutató célja nem csupán az, hogy adatokat gyűjtsön, hanem hogy felhívja a figyelmet:
ideje lenne komolyan venni a műanyagszennyezés problémáját.
Bár mi nem járunk nap mint nap a sarkvidéken, a döntéseink, például hogy mit veszünk meg, mibe csomagolunk vagy hogyan dobjuk ki a szemetet, mégis hatással vannak ezekre a távoli vidékekre is. A megoldás nem a világ végén kezdődik, hanem nálunk, otthon.
Ha kíváncsi vagy rá, mely mindennapi tárgyak juttatják a legtöbb mikroműanyagot a szervezetünkbe, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is.
Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!
A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.
Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!
hirdetés
