A történészek ugyan nem veszik komolyan a „mi lett volna, ha?” kérdését, de a regényírók számára izgalmas és hálás témákat szolgáltathat. Azok a könyvek, amelyek egy sosemvolt történelmi múltba kalauzolják el az olvasóikat, sokszor valós történelmi eseményekből indulnak ki, ám olyan fikciós elemeket hoznak be, amelyek a mostanitól gyökeresen eltérő valóságba vezetnek. A felvetés számunkra különösen érdekes, ha a 20. század történelemformáló eseményeire vonatkoztatjuk, de a múltban is számtalan írót és történetírót foglalkoztatott.
Ókori fantáziák
Már Thuküdidész, az ókori történetíró is eljátszott a gondolattal, hogy mi lett volna, ha a perzsák nyerik meg a görög–perzsa háborút; Titus Liviust pedig az a lehetőség izgatta, hogy hogyan alakult volna Róma történelme, ha Nagy Sándor Róma felé igyekszik a hadseregével. (Szerinte vereséget szenvedett volna a rómaiaktól.) A középkorban elsősorban az izgatta a történetírók és történetmondók fantáziáját, hogy mi lett volna, ha a török hódítás helyett az oszmán hadak visszaszorulnak Kis-Ázsia belsejébe, megkímélve Európát a véres harcoktól.
Mi lett volna, ha…?
Az első „modern” alternatív történelmi regénynek egy francia író, bizonyos Geoffrey-Chateau műve tekinthető, amelyben Napóleon világméretű győzelmét képzelte el. A 19. és a 20. században megszaporodtak az alternatív valóságba kalauzoló művek. Winston Churchill például arról írt, mi lett volna, ha Lee tábornok nyeri meg a gettysburgi csatát; és természetesen nem maradhatott ki a szórásból a korszak kedvelt utópiaszerzője, H. G. Wells sem, aki a párhuzamos univerzumok kérdésével is szívesen foglalkozott, mint ahogy később a tudományos-fantasztikus irodalom másik nagy alkotója, Isaac Asimov is. A magyar írók közül az elsők között Jókai Mór foglalkozott a gondolattal: A három márványfej című könyvében például egy Új-Jeruzsálem megalapítását vizionálja, s egy olyan ellenpápát, aki engedélyezi a papok szerelmét és házasságkötését, s maga is egy kolostor egykori fejedelemasszonyával él együtt.
Egy másik történelem
Érdekesség, hogy a második világháború idején angol és amerikai szerzők azzal a céllal írtak alternatív történelmi könyveket, hogy a közvélemény számára bemutassák: milyen katasztrofális következményekkel járna, ha a náci invázió győzedelmeskedne az országuk felett. Ez a forgatókönyv kellően rémisztőnek bizonyult ahhoz, hogy az írók később is visszanyúljanak az ötlethez. Stephen Fry Making history címmel írt könyve ironikus módon azt a verziót dolgozza ki, amelyben Aldolf Hitler meg sem születik – ám a náci párt egy nálánál kompetensebb vezetőt talál. Philip Roth Összeesküvés Amerika ellen című regényében egy olyan világot mutat be, amelyben 1940-ben nem Roosevelt, hanem a nácibarát Lindbergh nyeri a választásokat, s a fasizmus amerikai valósággá változik.
Philip K. Dick regényéből, Az ember a Fellegvárban című könyvből az Amazon készített sikeres sorozatot. A regényben egy olyan világ tárul elénk, ahol a náci Németország és a császári Japán megnyerte a második világháborút. Ebben az alternatív valóságban a Német Birodalom előbb a kontinentális Európát és a Szovjetuniót igázta le, majd Japánnal együtt meghódította Afrikát. Végül a két szuperhatalom az Amerikai Egyesült Államokat is felosztotta egymás között (ahogy a valóságban is felosztották Európát a szövetségesek), miközben az összes náci vezér él és virul. Az egymással hidegháborúban álló felek uralta birodalomban azonban kézről kézre jár egy alternatív történelmi könyv, amely arról szól, mi lett volna, ha a szövetségesek nyerik a világháborút…
Alternatív Magyarország
A magyar szerzők is felfedezték …már maguknak ezt az izgalmas terepet. A népszerű, álnéven alkotó krimiíró, Kondor Vilmos Második magyar köztársaság című regényében szintén egy alternatív valóságba kalauzolja az olvasót. Egy olyan Magyarországra, amely az ismert történelmi körülmények között nem valósulhatott meg; de mi lett volna, ha sikeres a kiugrási kísérlet, és ifjabb Horthy Miklós lesz az ország köztársasági elnöke? Ha betiltják a náci és a kommunista pártot egyaránt? Ha megépülnek a húszas-harmincas években Budapestre álmodott épületek? Ha a csepeli Szabadkikötő afféle magyar Marseille-ként lesz a kikötői csempészek és a bűnözés legfőbb európai színtere? És el tudunk-e képzelni egy olyan országot, amely toleráns és európai, ahol Kádár János csupán rendőrfőkapitány lehet, ahol Bibó István a főpolgármester és Szerb Antal sem halt meg munkaszolgálatban, hanem kultuszminiszter? Kondor Vilmosnak sikerült: izgalmas krimijében egy sosemvolt ország sosemvolt fővárosa elevenedik meg, és arra készteti az olvasót, hogy elmerengjen az alternatív történelem alapkérdésén: mi lett volna, ha…?
Három szakácskönyv ingyenes szállítással!
Mentes Anyu szakácskönyveit azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.
MOST INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!
Tekintsd meg ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
