Egyetlen brit karácsonyi asztal sem lenne teljes a lángoló karácsonyi puding nélkül. Eredetileg egyszerűen csak szilvapudingnak hívták (a múltban szilvának neveztek bármilyen aszalt gyümölcsöt), egész télen fogyasztották, és olyannyira összekapcsolódott a marhasülttel, hogy a 18. századi szatírákban mindkettőt a „britség” képi jellemzésére használták. Egyszerre tálalták őket, és nagyon finomak voltak együtt. A marhasült és a szilvapuding ünnepi ételek voltak – ez főleg a karácsonyt jelentette, és még az Eduárd-korban is sokan szolgáltak fel karácsonykor marhahúst vacsorára és szilvapudingot desszertként.
Hozzávalók 8 személyre
- 1 csésze (225 g) hideg vaj, plusz a forma és a sütőpapír kikenéséhez
- ¾ csésze (90 g) liszt, plusz a géz meghintéséhez
- ¾ csésze (150 g) cukor
- 2 csésze (90 g) friss zsemlemorzsa
- 1 csésze (160 g) mazsola
- ¾ csésze (130 g) aszalt ribizli
- 1 csésze (115 g) hámozott és feldarabolt alma (kb. 1 db)
- ⅓ csésze (60 g) darabolt kandírozott citrushéj
- ½ teáskanál fűszerkeverék
- csipet só
- ½ csésze (120 ml) brandy, plusz ¼ csésze (60 ml) a tálaláshoz
- 3 lazán felvert tojás
- 1 magyalág bogyók nélkül, a díszítéshez (opcionális)
Elkészítés:
Vajazzunk ki egy 5 csészés (1,2 literes) gőzpudingformát. Ha mintás formát használunk, ügyeljünk rá, hogy minden részét, a sarkokat is vajazzuk ki alaposan, nehogy a puding leragadjon. Vágjunk ki egy akkora darab sütőpapírt, amely lefedi a formát, és az egyik oldalát vajazzuk be.
Elegyítsük a lisztet, cukrot, morzsát, mazsolát, ribizlit, almát, kandírozott citromhéjat, a fűszereket és sót a fél csésze brandyvel és a tojásokkal, majd alaposan keverjük össze. Egy sajtreszelővel reszeljük bele a hideg vajat, amelyet egy segítőnk folyamatosan forgasson bele a tésztába, míg egyenletesen elkeveredik. A keveréket öntsük át a formába. A sütőpapírt a vajas felével lefelé tegyük a forma tetejére, majd zárjuk le a formát, vagy takarjuk le alumíniumfóliával, és egy konyhai zsineggel kötözzük le.
Egy akkora lábasba, amelybe belefér a sütőforma, öntsünk vizet – a víz 2,5 cm-rel legyen a forma teteje alatt, mikor belesüllyesztjük. Forraljuk fel a vizet, majd óvatosan engedjük bele a formát. Hozzuk újra forrásba a vizet, fedjük le az edényt, és mérsékeljük a lángot annyira, hogy még forrásban maradjon, de ne zubogjon.
Főzzük a pudingot 4 órán keresztül, közben figyeljünk a vízszintre. Ha szükséges, adjunk hozzá forrásban levő vizet, hogy fenntartsuk az eredeti szintet. Ha a vízszint nagyon lecsökken, a puding nem fog rendesen megfőni.
Négy óra elteltével a sütőformát óvatosan emeljük ki a vízfürdőből. Vegyük ki a pudingot a formából, tegyük egy tálra, és szúrjuk a tetejébe a magyalágat, ha azzal szeretnénk díszíteni. (A pudingot napokkal előbb is elkészíthetjük, és betehetjük a hűtőbe. Amikor fel szeretnénk szolgálni, fedjük be a formát frissen kivajazott sütőpapírral és/vagy egy lisztezett gézzel vagy fóliával, majd forraljuk egy órán keresztül, míg átmelegszik.) Közvetlenül a tálalás előtt egy kis edényben forrósítsuk fel a ¼ csésze brandyt, és öntsük a pudingra, majd egy hosszú gyufával óvatosan gyújtsuk meg. Nagy tapsvihar fogad majd bennünket, amikor belépünk az ebédlőbe a forró, lángoló pudinggal.
Megjegyzés a recepthez:
Ha nincs gőzpudingformánk, hagyományos pudingformában is megsüthetjük, ugyanazokkal a hozzávalókkal, valamint több liszttel (és sütőpor hozzáadásával) és tojást használva: keverjük össze az összes hozzávalót a cukor, a vaj, a liszt és a tojás kivételével, majd tegyük félre a keveréket. Kézi mixerrel, közepes-magas fokozaton keverjük a cukrot és a szobahőmérsékletű vajat könnyűre és krémesre – körülbelül 5 perc alatt. Egyenként adjunk hozzá 6 tojást, mindegyik után jól megforgatva a keveréket, majd tegyünk bele 1 csésze (115 g) lisztet 1 teáskanál sütőporral. Egy spatula segítségével keverjük össze, majd adjuk hozzá a maradék hozzávalókat. A tésztát kanalazzuk egy vajjal kikent és kilisztezett, 25 cm átmérőjű pudingformába, és 180 °C-on süssük, amíg a közepébe szúrt nyárs tisztán nem jön ki – kb. 40 perc alatt.
A recept forrása:
A hivatalos Downton Abbey-szakácskönyvben több mint száz recept található a Crawley-háztartás étkezéseinek legjavából az emeleti díszvacsorák fogásaitól a földszinti pástétomokig és pitékig. Mrs. Patmore ételei a korszak eredeti receptjeinek alapján készültek, ezeket láthattuk a sorozatban. A gyönyörűen tálalt ételek mellé Annie Gray ételtörténész izgalmas betekintést ad abba, miért éppen ezek a fogások voltak a legnépszerűbbek 1912 és 1926 között.
