Megszületett Budapest szótérképe, amiből kiderül, hogy milyennek látjuk a várost

Hat év több mint 6000 100 szóban Budapest pályázatának közel 600 000 szavát elemezték, hogy megtudják, milyen szavakkal gondolkodunk Budapestről és fővárosi létünkről. A történetek kulcsszavai egyedi animációs videóban is megelevenednek.

A 100 szóban Budapest történetíró pályázat 2014-ben azzal a céllal indult, hogy elősegítse az irodalom és a városi lét összefonódását a Budapestről szóló százszavas történeteken keresztül. A felhívásra idén is bárki beküldhette a saját, legfeljebb 100 szóból álló elbeszélését, amelynek az egyetlen megkötés szerint valamilyen módon Budapesthez kell kapcsolódnia.

 

Milyennek látjuk Budapestet?

A főváros turisztikai szervezetének, a Budapest Brand Zrt. megbízásából a Crow Intelligence csapata most egyedi nyelvészeti eljárásokkal elemezte az első 6 év pályázatainak összes kifejezését. Összesen 6260 pályaművet vizsgáltak, amelyeket 35 éves átlagéletkorú, 1945 férfi és 4315 női szerző írt, illetve amelyek között 3837 számú a budapesti, és 2423 számú a nem itt élők által készített novella. „Az adatok feldolgozásánál törekedtünk arra, hogy a lehető legtöbb oldaláról megmutassuk, hogyan látják Budapestet a történetek írói. Megvizsgáltuk a pályaművekben a leggyakrabban előkerülő témákat, a női és férfi szerzők, illetve a budapestiek és a nem itt élők által leggyakrabban használt kulcsszavakat. Ezeken felül megvizsgáltuk azt is, hogy a pályázat indulása óta melyik évben milyen kifejezések domináltak” – árulta el Varjú Zoltán, a Crow Intelligence alapítója és számítógépes nyelvészeti szakértője.

„Izgalmas megnézni 6 év Budapest szótérképét. Nagyon örülök, hogy egyértelműen kirajzolódik egy pozitív, érzelmes, a fővárosára büszke író képe, aki szereti a város autentikus tereit, egyedi hangulatait és aktív közösségeit” – jegyezte meg Faix Csaba, a Budapest Brand Nonprofit Zrt. vezérigazgatója.

A legjellemzőbb szavakat egyedi animációs videóban is megmutatja a Budapest Brand Zrt. csapata:

A pályázat történetei kiválóan alkalmasak arra, hogy azok szóhasználatán keresztül reprezentatív képet kapjunk a szerzők érzelmeiről Budapesttel kapcsolatban. A projekt töretlenül növekvő sikerét jól mutatja, hogy míg 2014–2019 között 6260 pályamű született, ebben a nehéz évben rekordmennyiségű, közel 2500 novella érkezett be.

Az idei eredményeket november 17-én hirdették ki, amellyel együtt egy nagyszabású, köztéri kiállítás is megnyílt a Városháza parkban. A 2020-as legjobb 12 + 1 pályamű óriásplakátokon olvasható, a pályázat eddigi hét évének három-három dobogós története pedig a park szélét képező palánksorra került ki, maradandó, antologikus emléket állítva az eddigi évek kreativitásának.

Leggyakoribb témák

A fővárosi történetekben hat téma különíthető el, az alábbi sorrendben:

  1. helyszínek és épületek
  2. városi barangolások
  3. nevesített közterek
  4. korosztályok
  5. tömegközlekedés
  6. gasztronómia

A témák gyakoriságában sem az összesített, sem az éves bontásban nincsen nagyobb különbség nők és férfiak, budapestiek és nem itt élők közt, kizárólag a férfiak gasztronómia téma iránti elköteleződésében van minimális kiugrás a nőkhöz képest.

Leggyakoribb szavak

A budapestiek és a nem itt élők, valamint a nők és férfiak körében is a Duna volt a leggyakrabban említett konkrét fővárosi helyszín.

Második, harmadik és negyedik leggyakoribb fővárosi helyszín szinte mind a négy esetben a körút, a blaha és a rakpart volt, csak míg a budapestiek körében a rakpart kifejezés megelőzte a blaha szót, addig a nem itt élők körében a blaha után jött a körút, majd a rakpart kifejezés.

Összes említést tekintve Pest említése sokkal gyakoribb (37.) volt, mint Buda (93.).

Kulcsszavak száma

Az éves bontás érdekességei:

  • a maszk lett a 2020-as év történeteinek legtöbbet említett kulcsszava,
  • 2019 a nagyszülők éve volt: a nagypapa és a nagymama is bekerült az első öt kulcsszó közé,
  • 2018-ban a történeteket elérte az M3-as metró felújítása: a második helyen a metrópótló a negyedik helyen pedig a metró szavak végeztek.

Nemi és helyi bontás érdekességei:

  • 7 év pályázataira bontva a nők által beküldött történetekben a Peti szó kerül elő a legtöbbször, míg a férfiak esetében a kislány lett az első számú kulcsszó;
  • a nők top 30 kulcskifejezés elemzése esetén nagyobb arányú a tényszerű, konkrét személyre, funkcióra vagy helyre történő utalás: Peti, Zoli, Béla, kolléga, barátnő, kissrác, rendőr, presszó, Európa;
  • a férfiak top 30 kulcskifejezés elemzése esetén nagyobb arányú az absztrakt, érzelmeket sugalló vagy családi, baráti kapcsolatot jelző kifejezés: szeret, illat, mosolyog, kedvenc, hős, anyuka, apuka, nagymama;
  • a budapestiek és a nem itt élők top 30 kulcskifejezés elemzése esetén is Budapest szerepel az első helyen, és a vonat szó szerepel a harmadik helyen, de gyakran kerülnek elő konkrét fővárosi helyszínek is, mint Óbuda, vidámpark, országház, állatkert, normafa, Duna – ezek közül az Óbuda és a Duna kifejezések fordulnak elő a budapestiek és a nem itt élők esetén is. Absztrakt, érzelmeket sugalló vagy pozitív kifejezések egyaránt jellemzőek, mint ragyog, szív, álom, gyönyörű, szerencse, hatalmas, ahol a gyönyörű szó a közös metszet budapestiek és a nem itt élők közt a Budapestről szóló pályázatokban.
Mustra

Kérjük, támogasd munkánkat te is azzal, hogy engedélyezed a hirdetések megjelenítését az oldalon. Lapunk bevételi forrását ezek a hirdetések jelentik, így elengedhetetlenek ahhoz, hogy cikkeinket ingyenesen olvashassátok.

A hirdetések megjelenését engedélyezheted külön a Dívány.hu oldalra is, vagy a kiegészítő program teljes kikapcsolásával az összes általad látogatott site-ra.