Mangrovemocsarak, rovarevő növények, végtelen teaültetvények – kirándulás Észak-Malajziában

Sáfár Zsófia

2020. március 9.

Ezeket szerettétek

Mini drónokat és kígyószerű robotokat küldtek a fukusimai atomreaktor romjai közé, döbbenetes fotókat készítettek.

A sérült atomreaktorba küldtek robotokat, furcsa dolgokat láttak

Amikor még a világpolitikában is megvolt a helyünk, gyarmatunk is volt.

Magyarország gyarmata volt 1920-ig, mára a világ egyik legnagyobb városa lett

A hatalmas innovációként beharangozott mosószer egyes kutatások szerint óriási károkat okoz, ezért a betiltására tettek javaslatot.

Betiltanák ezt a népszerű mosószert: súlyos károkat okozhat

A használt cikkek eladása kötelezettségekkel is jár, még ha erről nagyon kevesen is tudnak.

Ha ezt elmulasztod használt cikk eladásánál, megbüntet a NAV magánemberként is

Vélemény

Kálmán Szonja

Virág, csoki, kettős mérce: a nőnapnak így nincs értelme
Bálint Lilla

A Facebook 20 éve, avagy a társadalom kiélhetetlen indulatai
Bálint Lilla

„Értem, hogy más, de így akkor sem lehet viselkedni” – az autista gyerekekre ez vár az oktatásban
Kálmán Szonja

„Kipróbáltam: mindenkire mosolyogtam az utcán, döbbenetes volt az eredmény”
Kálmán Szonja

Ezért akar ma egyre több nő otthon szülni: nem tájékozatlan ősanyák

Szárazföldön, busszal szerettem volna eljutni Krabiból Malajzia északnyugati részére, de mint kiderült, egy igen elhanyagolt, 80 km-es útszakaszon nem jár semmi, így hát kénytelen voltam Langkawi szigetét is beiktatni az útitervembe. Nem bántam meg, főleg a fantasztikus mangrovetúra miatt, a hőség után azonban igazi felüdülés volt a tengerszint felett 1500 méteren elterülő Cameron-felföldre megérkezni. Ide persze nem csak a fülledt levegő elől érdemes menekülni: különleges képességű növények, izgalmas dzsungeltúrák, a világ legöregebb mohaerdője és élénkzöld teaültetvényekkel borított völgyek várják az idelátogatókat.

Malajzia északnyugati részén, az Andamán-tengerben elterülő Langkawi szigetcsoport egy kevésbé elturistásodott szeglete, a Tanjung Rhu. Míg a sziget másik oldalát álarcos langurok uralják... Fotó: Sáfár Zsófia / Dívány

...errefelé leginkább közönséges makákókba lehet botlani, akik táplálékukat, a kisebb-nagyobb rákokat, kagylókat és csigákat gyakran a tengerpart árapályzónájának területeiről szerzik be. Az eredetileg fán lakó állat szívesen tartózkodik a talajon, sőt bemegy a vízbe is, ahol kitűnően úszik. Fotó: Sáfár Zsófia / Dívány

A sajátos életmódú mangrove fák a trópusi tengerpartok mentén, az édes és a sós víz találkozásánál, mocsaras környezetben érzik magukat a legjobban. Fotó: Sáfár Zsófia / Dívány

A folytonos iszaplerakódás miatt ezek a fák felfelé növő léggyökereket fejlesztenek, melyek éppúgy végeznek gázcserét, mint a levelek: kiengedik a szén-dioxidot, az oxigént pedig felveszik. És hogy hogyan szaporodnak? Magvaik csírázásához – akárcsak a többi növény esetében – oxigénre van szükség, ám mivel vízben állnak, az utódnövények az anyanövényen fejlődnek. Csak azután hullanak le, hogy elérték a 30-40 cm-es nagyságot, az iszapra érve pedig néhány óra alatt meggyökeresednek. Fotó: Sáfár Zsófia / Dívány

Látod a békésen sziesztázó trimeresurus purpureomaculatust a faágon? Ő ugyan még fiatal, de a felnőtt egyedek mérge 30-60 perc alatt képes végezni az áldozattal. A kígyószakértők szerint különösen temperamentumos fajról van szó, úgyhogy jobb tisztes távolban maradni tőlük. Fotó: Sáfár Zsófia / Dívány

Csónakos kirándulás a Kilim Geoparkban... Fotó: Sáfár Zsófia / Dívány

...melynek során egy több mint ezer denevérnek otthont adó mészkőbarlangba is bekukkantottunk. Fotó: Sáfár Zsófia / Dívány

A helyiek elmondása szerint a szigetcsoport az itt elszaporodó sasokról kapta a Langkawi nevet, mely a maláj helang (sas) és a szanszkrit kawi (márvány) szavak összetételéből ered. Fotó: Sáfár Zsófia / Dívány

Ez itt már egy Cameron-felföldi esőerdő mélye... Fotó: Sáfár Zsófia / Dívány

...ahol igen ritka növényfajokkal is lehet találkozni. Fotó: Sáfár Zsófia / Dívány

Számomra a leglenyűgözőbb az óriás bűzvirággal való találkozás volt. Fotó: Sáfár Zsófia / Dívány

A Rafflesia nemzetségbe tartozó paraziták érdekessége, hogy mintegy 10 hónap alatt nőnek káposztafej méretűre, és a teljes pompájukban ragyogó virágokban csak néhány napig lehet gyönyörködni. Fotó: Sáfár Zsófia / Dívány

Szépséghibája, hogy a rothadó húséhoz hasonló kellemetlen szagot áraszt, ugyanis az erre a bukéra gyűlő rovarok (jellemzően döglegyek) porozzák be. Fotó: Sáfár Zsófia / Dívány

Argostemma yappii a világ legöregebb mohaerdőjében. Fotó: Sáfár Zsófia / Dívány

A rovarevő növénycsaládba tartozó kancsóka tápanyagszegény körülmények között is megél, mivel képes az elfogott rovarok megemésztésére. Majompohárnak is szokták hívni, mert a majmok alkalomadtán a kancsóban összegyűlt víz felhörpintésével oltják szomjukat. Fotó: Sáfár Zsófia / Dívány

Ezek az élénkzöldben tündöklő teaültetvények ideális helyszínei egy kiadós sétának, amit helyi termesztésű teák szürcsölgetésével is fel lehet dobni. Fotó: Sáfár Zsófia / Dívány

A mai teatermelés alapja a hibrid teacserje, amelyről 10-14 naponta szedhetők a felső tealevelek. A legjobb minőségű teába csak a csúcsrügy és a felső két levél kerülhet, alacsonyabb minőségűekbe három vagy ennél is több alsó levél is. Fotó: Sáfár Zsófia / Dívány

A földeken manapság nagyrészt bangladesi és nepáli vendégmunkások dolgoznak. Fotó: Sáfár Zsófia / Dívány

Mint mondják, 40-50 kilót is nyom egy telepakolt zsák, amit a kézi szüretelés után egyenesen a pár száz méterre lévő feldolgozóüzembe szállítanak. Fotó: Sáfár Zsófia / Dívány

A Cameron-felföld tökéletes táptalaja a legjobb minőségű fekete és zöld teáknak, 1300 méter felett ugyanis lassabban növekednek, ám éppen ezért erőteljesebb az aromájuk. Fotó: Sáfár Zsófia / Dívány

Oszd meg másokkal is!

Címkék

Bookline

Equipo Plantel
Milyen a diktatúra

4246 Ft

Benkő László
Kinizsi

4675 Ft