Ők törték össze nagyanyáink szívét: Mensáros László, a titokzatos

Történelmünk tele van színészlegendákkal, akik tragédiákkal tűzdelt életutuk ellenére zseniális alakításokkal örvendeztették meg a közönséget. Hát csoda, hogy mindenki beléjük szeretett?

Mensáros László Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész debreceni pályakezdésétől kezdve sorra hódította meg a színpadokat és a női szíveket. Tette ezt méltósággal és kitartással, akkor is, amikor a zavaros politikai időkben kétszer is börtönbe zárták. Bölcs, humoros, olykor ironikus művészi stílusa, kiváló szavalóképessége, A XX. század című műsora jóval az átlag fölé emelték. Magánéleti botrány ide vagy oda, érdemes rá elsősorban így emlékeznünk.

Mensáros László jó egzisztenciájú, nagy múltú családba született 1926. január 26-án. Házukat 1900-ban anyai nagyapja, dr. Springer Ferenc, az FTC alapító elnöke építtette, édesanyja konzervatóriumot végzett zongorista volt. Édesapja József főherceg extestőrtisztjeként, századosként végezte el a jogi egyetemet, és kormányfőtanácsosként működött. Édesanyja hamar megszerettette fiával is a komolyzenét, hozzásegítette a zenei műveltség megszerzéséhez, gyakran együtt zongoráztak. A kis Lászlóval emellett anyja korábbi nevelőnője is foglalkozott, nyelvekre oktatta.

Amikor eljött az iskoláztatás ideje, Lászlót a Champagnan francia papi iskolába íratták be, érettségit pedig a Budapesti Szent Benedek-rendi Katolikus Gimnáziumban szerzett. Mégsem az egyházat választotta életpályájául, író barátai – többek között Pilinszky János – hatására megpróbálkozott a színészettel. Góth Sándor keze alatt tanult a Belvárosi Színházban, és hamar nyilvánvalóvá vált elképesztő tehetsége. Ezelőtt azonban még várt rá egy igen megrendítő időszak.

Mensáros László 1965-ben
Mensáros László 1965-benSzalay Zoltán / FORTEPAN

A második világháború menekültje

1944-ben Mensáros megkapta a maga katonai behívóját, ám azt már pontosan tudta, hogy nem akar bevonulni. Gyorsan jelentkezett hát a Magyaróvári Mezőgazdasági Akadémiára tanulni, de mielőtt elkezdhette volna, a nyilasok tevékenységének következtében az iskolát feloszlatták. Nem tudott máshová menekülni, mint Kassára, ahol apja közigazgatási városparancsnokként el tudta bújtatni. 1945-ben már a szovjetek elől voltak kénytelenek menekülni együtt, megjárták Győrt, a Tátrát, Szentgotthárdot, haladtak folyamatosan nyugat felé. Hiába. Apa és fia a klagenfurti barakktáborba került, onnan Salzburgba, és csak 1945 novemberében térhettek haza. 

Színész lett, de előtte megjárta a börtönt

Az 1946-os év már több nyugalmat hozott, és persze a színészmesterség alapos tanulmányozását. Tanult az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémián, az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájában, majd utoljára a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Ekkor azonban ismét beleszólt életébe a politika: 1949-ben eltanácsolták a főiskoláról a származása miatt. Ez annyira megrendítette az ifjút, hogy Körmendnél megpróbált illegálisan a határ másik oldalára jutni. Nem sikerült, elfogták, és több mint egy évig tartó börtönbüntetésre ítélték. 1951-ben szabadult ki, és sikerült bekerülnie a Nemzeti Színházba legalább statisztaként. Szörényi Éva volt az, akinél képességvizsgát tehetett, és akinek segítségével végre befejezhette a tanulmányait, illetve komoly szerepeket vállalhatott.

1966: Ranódy László rendező, Latinovits Zoltán és Mensáros László az Aranysárkány című film forgatásán
1966: Ranódy László rendező, Latinovits Zoltán és Mensáros László az Aranysárkány című film forgatásánHunyady József / FORTEPAN

Fényes karrier indult, de jött 1956

1954-től Mensáros Debrecenben játszotta egyik szerepet a másik után, ám nem teljesedhetett ki a szakmában, jött ugyanis az 1956-os forradalom. Aktív szerepet vállalt, tagja volt a színházi és a városi Forradalmi Bizottmánynak. 1957-ben még elszerződhetett a Madách Színházhoz Budapestre, de rá egy évre már rendőrségi vizsgálat indult ellene az 56-os események miatt. Mensárost letartóztatták, és a Gyűjtőfogházba vitték, ahol nem mással találkozott, mint a hasonló sorsra jutott Darvas Ivánnal. Végül 1959-ben több mint két évre ítélték, amit később megfeleztek. Hiába szabadult hamar, egy ideig csak pincérként és segédmunkásként tudott elhelyezkedni.  

Az újító színész

1961-től állhatott ismét színpadra, először Szolnokon, 1964-től pedig végre zavartalanul lehetett – húsz éven át – tagja a Madách Színháznak. Még 1963-ben bemutatták, és rögtön be is tiltották A XX. század című önálló estjét. Ez az egyedi formátum a kor valóságát tükrözte vissza a nézőknek különböző szövegek, újságcikkek, filmekből vett párbeszédek segítségével. Szerencsére idővel újra engedélyezték, és 1500 alkalommal adhatta elő az ország különböző színpadain. Eközben a Madách Színházban olyan főszerepeket játszott el, mint az Éjjeli menedékhely Bárója, Gyurkovics Tibor Isten nem szerencsejátékos című darabjának paptanára, de nagy sikert aratott Abuzov Kései találkozásában is Tolnay Klárival. 1967-ben nagy elismerést kapott: elnyerte a legjobb férfi alakításért járó díjat Mexikóban az Acapulcói Filmfesztiválon Bacsó Péter Nyár a hegyen című filmjének főhőseként. Útlevelet azonban nem adtak neki, így nem utazhatott ki átvenni a díjat. A joggal dühös színész végül csak Bacsó Pétertől kapta meg a díjat a színházi büfében. 

1984-ben kérésére nyugdíjazták, az ezt követő két évben a Pázmány Péter Hittudományi Akadémia levelező hallgatójaként tanult, illetve tanított is a Gór Nagy Mária Színitanodában. Betegeskedni kezdett, és végül 1993-ban hunyt el. Ugyanebben az évben alapította meg a Mensáros László-díjat Hexendorf Edit irodalomtörténész.

Mensáros László 1970-ben
Mensáros László 1970-benHANGOSFILM / FORTEPAN

Két feleség, három gyerek

Mensáros először 1947-ben nősült, a Gamma Rt. alapító igazgatójának lányát, Juhász Juditot vette feleségül. Három gyermekük született, Péter, Zsuzsa és 1956 tavaszán Tamás. A színész jó apa volt, gyerekei szeretettel emlékeznek vissza rá. A házasság azonban megromlott, így a szülők 1956-ban elváltak. A színész 1968-ban nősült újra, felesége Mikes Gabriella, becenevén Killy, akit 1989-ben el kellett temetnie.

Mi történt pontosan a papi iskolában?

Mensáros László kiváló színészként marad meg az emlékezetünkben, de magánéletével kapcsolatban kitört egy kisebbfajta botrány. Czeizel Endre genetikus – azt állítva, hogy az információ közlésére magától Mensárostól kapott engedélyt – egy 2007-es melegfesztiválon nyilvánosságra hozta, hogy a színész homoszexuális volt, és annak idején az iskolában az egyik gyóntatópapja ismertette meg a férfiszerelem világával. Czeizel elmondása szerint a kettős életet élő színész idővel maga is vállalta volna nemi hovatartozását, de végül súlyos betegségei miatt mégsem tette. Hogy azzal egyetértett volna-e, hogy halála után ilyen formában kerüljön nyilvánosság elé a magánélete, már nem tudhatjuk meg. 

Oszd meg másokkal is!
Mustra