Egy pohár víz a Balatonból: mi bajod lenne, ha meginnád?

Ha nyár, akkor Balaton. Elképesztően szerencsésnek mondhatjuk magunkat, amiért egy ilyen tó közelségében élhetünk, és azért is, mert olyan intézet vigyáz a vízminőségre, mint a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának Balatoni Limnológiai Intézete.

Gyönyörű tavunk vizének mostani tisztasága annak köszönhető, hogy az intézet munkatársai a hetvenes években – a vízügyi hatóságokkal együttműködve – részletes munkatervet dolgoztak ki a tó állapotának javítása érdekében. Abban az időben ugyanis az algák elszaporodtak, nem volt ritka az algavirágzás, és a szennyvíz problémája sem volt megoldott. Ám a munkaterv megvalósításától kezdve semmilyen szennyezett víz nem ömlik többé a tóba, sőt a szennyvíztisztítás végtermékét sem szabad azóta sem beleengedni. Ezenkívül elindították a biológiai víztisztítást Zalaegerszegen, illetve beindították a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszerét. E három lépés eredményeként a Balaton vize ma olyan tiszta, algatartalma olyan alacsony, hogy a tengerekkel és óceánokkal mérhető össze. Ez a Limnológiai Intézet egyik legnagyobb eredménye. Tudományos főmunkatársuk, Tóth Viktor mesélt emellett a víztisztaságról és az algásodás visszaszorításának fontosságáról.

Nincs több mérgező alga

„Nemcsak idén jó a tó vizének minősége, de gyakorlatilag évek óta – kezdi a szakember. – A 2010-es évektől a Balaton vízének algatartalma annyira alacsony, hogy inkább a tengerekkel és nem édesvízi tavakkal érdemes összehasonlítani. A fürdőzők szempontjából ez azért fontos, mert végre eltűnt a strandolás esztétikáját romboló zöld szín, a jellegzetes szag, és természetesen minél kevesebb az alga, annál kevésbé kell számolnunk az egészségkárosító hatásával is. Az algavirágzás szélsőséges esetekben akár halált is okozhat, hiszen az algák veszélyes toxinokat is termelhetnek. Itt jegyeznénk meg, hogy Magyarországon ilyen mérgezés még nem fordult elő. A Balatonban algavirágzás 5-6 éve egyáltalán nem figyelhető meg.”

Az Európai Űrügynökség (ESA) Sentinel-2 misszió felvétele a Balatonról 2019. 06. 12-én
Az Európai Űrügynökség (ESA) Sentinel-2 misszió felvétele a Balatonról 2019. 06. 12-énFotó: Balatoni Limnológiai Intézet

Nehézfém nincs, szennyezés is alig

„Tavunk olyan tiszta, hogy a nehézfémekre például nem is vizsgálják, mert a koncentráció szintje  alacsony. Az óceánokra, tengerekre jellemző ipari szennyeződések, olajszennyeződések sem jelennek meg. 240 kilométernyi partvonalat természetesen lehetetlen kontrollálni, lokális szennyezések előfordulhatnak, de hivatalosan a Balaton vizébe nem kerülhet szennyező anyag.” 

Miben fognak fürdeni az unokáink?

A klímaváltozás réme Magyarországot is fenyegeti, és a hőmérséklet emelkedése, a szélsőségessé váló időjárási jelenségek a Balatonra is hatással lehetnek a jövőben.

„A klímaváltozás befolyással lesz a Balaton jövőbeni vízminőségére. Egyrészt a víz felmelegedése és a vízszint csökkenése kedvez az algák szaporodásának, és az idegenhonos, trópusi, szubtrópusi eredetű algáknak – nem tudhatjuk, melyik madár hoz a lábán egy új, invazív algafajt – kimondottan kedvez majd a felmelegedő víz. A klímaváltozás másik jellegzetessége, a hirtelen kialakuló heves zivatarok a tavak környezetéből, a településekről belemoshatnak a vízbe olyan szennyező anyagokat, amelyek egyébként nem kerülnének bele.”

Ennél jóval több nádra lenne szükség a tó körül
Ennél jóval több nádra lenne szükség a tó körülFotó: Fstoplight / Getty Images Hungary

Miért fontosak a nádasok?

Ahogy a Balaton környékén egyre több területet építenek be, úgy irtják ki a nádasokat is. Ez jelentősen ronthatja a tó vizének minőségét. 

„A nádasok rövid távon mindenképpen tisztítják a vizet, hiszen egy befolyó előtt elhelyezkedő nádas lassítja a víz áramlását, elősegíti az ülepedést, szivacsként gyűjtik be és koncentrálják a tápanyagokat. Emellett a tóba kerülő diffúz vagy lokális szennyezést is képesek megkötni, és nem hagyják, hogy szétterjedjen az egész Balatonban.

De a nádas legnagyobb jelentősége a hozzá kapcsolódó elképesztő biodiverzitásban érhető tetten. A nyílt vízhez képest a parti zónában – a hínárral, nádassal borított területeken – nagyságrendekkel több élőlény figyelhető meg a vírusoktól kezdve a madarakig. Ha megszüntetjük a nádasokat, minden hozzájuk köthető lokális biodiverzitás is meg fog szűnni. Úgy képzeljük el a nádast, mint egy lakótelepet, ahol minden egyes nádszál egy tízemeletes lakóház, és minden szinthez más-más közösségek kapcsolhatók. Ha kiirtjuk a nádast, értelemszerűen a nádas összes közösségét is eltüntetjük, és pusztaság lesz a helyén, eltűnik a változatos élővilág, amit mi elsősorban a tavi környezethez kötünk. És mivel nem tudjuk, hogy milyen állatok éltek ott, nem tudjuk azt sem, hogy mit vesztettünk el.”

Hol a legtisztább a víz a Balatonban?

Régóta tartja magát az a hiedelem, hogy ha a tó közepén egy pohárnyi vizet kimerünk és azt megisszuk, nem lesz semmi bajunk. A Balaton valóban elég tiszta ehhez, de azért legyünk inkább óvatosak.

„A víz valóban ilyen tiszta még a part menti zónákban is, de a siófoki strandoknál biztos, hogy nem innék bele a vízbe. A fürdőzők kontrollálhatatlan viselkedése, szemetelése lokálisan szennyezi a vizet, amiket a hiányzó nádas és hínáros nem köt meg, és így problémát okozhat. Alapvetően én ott strandolnék, ahol nincs tömeg, nincs ember, és ott is kiúsznék a nádasok, hínáros területek felé, mert ott tisztább a víz.”

Mustra