Egyszerűen vannak olyan pillanatok, amikor nassolni kell. De rendesen, nem olyan elrágcsálok egy sárgarépát két szál zellerrel módra. Amikor támad a vágy, akkor édes kell. Ideális esetben sok étcsoki, lehetőleg belül folyós, kívül megsült szuflé formájában. Vagy legalább egy szelet csoki. Egy XXL-es szelet.
Na ilyenkor van az, hogy az egészségtudatos fogyasztó - vagy a gyerekének jót akaró szülő - a lelkiismeretfurdalás elkerülése végett vesz egy müzliszeletet, és máris jobban érzi magát. Nasi is volt, mégsem egészségtelen. Szuper!
Csak az a baj, hogy a boltokban kapható müzliszeletek egyáltalán nem olyan jók, mint amilyennek hisszük őket. Egyszer olvassuk az az összetevőket, és máris elmegy a kedvünk az egésztől.
Ami engem illet, én abban hiszek, hogy időnként mindenkinek belefér egy szelet igazán jó süti. Sok étcsokival, vajjal, tojásokkal, cukorral. Cserébe viszont a hétköznapokban nem nasizom, nincs csokika, ropika, kekszecske és cukros üdítőcske.
Viszont hetente legalább egyszer megtalál az iskolás gyerekem azzal, hogy az osztályban mindenki kakaóscsigát és műzliszeletet hoz az uzsonnásdobozban, és mama, én vagyok az egyetlen, aki ilyen egészséges dolgokat visz. (Értitek, szegény gyerek a három befizetett étkezés mellett minden nap zöldséget és gyümölcsöt kénytelen enni a szendvicse mellé.)
És egészen határozottan nem szeretném, hogy a gyerekem rendszerszerűen ipari kakaós csigát tízóraizzon műanyag müzliszelettel. Viszont természetesen azt sem szeretném, hogy úgy érezze, nagyon kilóg a sorból.
Úgyhogy megalkottam a házi müzliszeletünket, a recept viszont nemcsak iskolás uzsisdobozba jó, hanem egészségesebben nassolni vágyó felnőtteknek is. A végeredmény kicsit mindenképpen "bióbb ízű", és kevésbé édes, mint a bolti, de nálunk így is leokézták a kölykök.
Hozzávalók 14 szelethez
- 2 alma reszelve
- 1 banán szétnyomkodva
- 1 ek méz
- 1 ek semleges ízű zsiradék (elhagyható, de úgy szárazabb lesz)
- 10 dkg zabpehely
- 5 dkg puffasztott tönkönybúza
- 1 marék mazsola
- 1 marék aszalt meggy
- 1 marék aszalt áfonya
- 1 marék török mogyoró összetörve
- 1 marék napraforgómag sózatlan
Elkészítés:
Az egészet jó alaposan el kell keverni, és egy sütőpapírral kibélelt kis tepsibe nyomkodni, minél alaposabban. 150-170 fokos sütőben nagyjából fél órát kell sülnie, figyeljétek, ne barnuljon túl hamar. Túlsütni sem érdemes, mert kiszárad, ezt ki kell tapasztalni. Érdemes még melegen, a tepsiben felvágni, de utána hagyni ugyanott kihűlni, és csak a teljes hűlés után kivenni, így nem fognak szétesni.
További variációk:
Gabonák: zabpehely, tönkölypehely, kukoricapehely, puffasztott búza, rizs, zab vagy köles, stb
Magvak: dió, mogyoró, kesu, mandula, napraforgó vagy tökmag, szezámmag, lenmag, vagy cifrábbak, mint a paradió vagy a makadám. A napraforgónál nagyobbakat törjük össze (zacskó, konyharuha, húsklopfoló) Tehetünk bele nem édesített kókuszpelyhet, ha találunk, én most nem kaptam.
Aszalványok: bármilyen nem cukrozott aszalt gyümölcs, mint alma, szilva, barack, cseresznye, meggy, áfonya, mazsola, stb, a barackot, szilvát vagdossuk apróbbra.
Nedvesítés: alma és banán mellett vagy helyett mehet bele körte, de akár hámozott, szétturmixolt barack, nektarin, mangó, vagy széttrancsírozott eper, málna, áfonya, stb.
Édesítés: Méz helyett jó bele a juharszirup, a rizsszirup, a melasz, az agaveszirup, és minden hasonló dolog.
