Magyar idő szerint március 5-én hajnalban kerül sor a 90. Oscar-díjátadóra a Los Angeles-i Dolby Theaterben. Szerencsére van is miért izgulnunk, hiszen Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmjét is jelölték a legjobb idegen nyelvű film kategóriában. Ezúttal olyan sikerfilmekről gyűjtöttünk érdekességeket, amikkel például a rendezők trükköztek a tökéletes hatás kedvéért, de egy átlag mozinéző talán sosem szúrná ki azokat a filmvásznon. A hajtás után mutatjuk, hogy hogyan oldottak meg egy-két nehézséget például a Pentagon titkai, vagy a víz érintése című film forgatásán!
A Pentagon titkai (The Post)
Steven Spielberg politikai thrillere két jelöléssel van versenyben az Oscarért. A Meryl Streep és Tom Hanks főszereplésével készült filmet jól fogadták a kritikusok, bár többen nem értették, hogy miért a Washington Postról szól a Pentagon titkai, mikor a titkos kormányzati dokumentumokat (melyből nyilvánvalóvá válik, hogy az USA kormánya félrevezette a közvéleményt a vietnami háborúval kapcsolatban) a New York Times dolgozta fel 1971-ben.
Az viszont vicces, hogy a hitelesség kedvéért Spielbergnek olyan Linotype szedőgépekre volt szüksége, amit a 19.század végétől egészen a 80-as évek elejéig használtak, ám a számítógépek megjelenésével eltűntek a szerkesztőségekből, így nem feltétlenül volt könnyű hozzájutni. A stábnak viszont szerencséje volt, mivel a megmaradt Linotype gépek közül kettő a brooklyni Woodside Press épületében van, egy háztömbre a film forgatásának helyszínétől. Hát mekkora esély volt erre?
A legsötétebb óra (Darkest Hour)
Joe Wright kétszeres BAFTA-díjas, Oscar-díjra jelölt filmje Churchill első kormányfői ciklusa idején játszódik, mikor Nagy Britannia miniszterelnökének meg kell küzdenie a náci Németországgal, valamint a saját pártjával, miközben megpróbálja megváltoztatni a történelem menetét. A stáb számos bútor replikát készített a brit háborús drámára, lemásoltak jó néhányat Winston Churchill kabinetszobájának bútorai közül is, ám a miniszterelnököt alakító Gary Oldman megkapta a jogot, hogy a kíváncsi turistákkal ellentétben valóban beleülhessen abba a székbe, aminek karfáján ott vannak azok a karcolásnyomok, amiket Churchill vájt a körmével és gyűrűjével a székbe.
Dunkirk
Christopher Nolan tizedik játékfilmjét és egyben első háborús eposzát még a Ryan közlegény megmentésénél is drágább filmnek tartják a szakmában. Annak ellenére, hogy érezhetően teljesen más, mint a fent említett Legsötétebb óra, mégis ugyanabban a kategóriában lett Oscarra jelölve. Egy közös pont mégis van a két film között, mivel ugyanazokat a hajókat használták a forgatás alatt. A legsötétebb óra produkciós dizájnere, Sarah Greenwood szerint egy kis hajószövetség van az Egyesült Királyságban, ahonnan lehet ilyen történelmi hajókat bérelni, így végülis semmi különös nincs abban, hogy mindkét forgatásra ezeket vetteték be. A Dunkirk stábja egyébként hónapokig, míg Joe Wrighték csak egyetlen napig bérelték a járművet. Persze nem először fordul elő ilyen a filmtörténetben, a Monty Python csapata például a Zeffirelli féle Názáreti Jézus minisorozat díszleteit és jelmezeit használta fel a Brian élete forgatásánál.
Szólíts a neveden (Call me by your name)
Luca Guadagnino két férfi szerelméről szóló története négy jelöléssel van versenyben: legjobb film, legjobb férfi főszereplő (Timothée Chalamet), legjobb adaptált forgatókönyv (James Ivory) és a legjobb betétdal (Sufjan Stevens: The Mistery of Love) kategóriában. A sztori egy kissé lepukkant, de gyönyörű 17. századi olasz birtokon, a Villa Albergoni-ban játszódik, ahol a 17 éves olasz kamaszgyerek és apja 27 éves tanítványa között szerelem szövődik. Gaia Chaillet Giusti a tájtervező-építész a Mentalfloss.com-nak adott interjújában tért ki arra, hogy a filmet valójában nem a Földközi-tenger liguriai részén, hanem Lombardiában vették fel. Így ő felelt azért is, hogy az elképesztően szép helyszínek úgy fessenek, mintha valóban a forgatókönyv szerinti helyeken játszódnának. A sztori egyik kulcsfontosságú, metaforikus “szereplője” az őszibarack, de mivel Lombardiában az nem őshonos, így a hitelesség kedvéért mesterségesen kellett azt a jelenetekbe beépíteni.
Tűnj el (Get out!)
Olykor az alacsony költségvetés a legjobb dolog, ami történhet egy rendezővel. Nem volt ez máshogy az első filmes Jordan Peele-el sem, aki egy szatirikus horrorfilmmel mutatja be a rasszizmus mai helyzetét. A korábban színészként ismert rendező eredetileg Los Angelesben forgatta volna le filmjét, de a magas árak miatt az alabamai Mobile és Fairhope városára esett a választása, ezért a ‘Tűnj el!-ben' olyan történelmileg fontos épületek is helyet kaptak, mint a klasszicista stílusban épült Barton Academy, ami Alabama állam első nyilvános iskolája (azokat az iskolákat nevezik így, amiknek a fenntartását az adófizetők pénzéből finanszírozzák) volt és így is működött a hatvanas évekig. Az épület rajta van az alabamai Történelmi Bizottság “Places in Peril” besorolást kapott listáján, ahova azok a helyszínek kerülnek fel, akik történelmi, építészeti, régészeti vagy egyéb okok miatt kiemelten fontosak, veszélyeztetettek.
Lady Bird
Simán elhinnénk, hogy az elsőfilmes Greta Gerwig gyerekkori otthonát látjuk az öt Oscar-díjra jelölt filmben, pedig csupán a Lady Bird produkciós csapatának profizmusáról van szó, akik addig mentek, míg meg nem találták a tökéletes Los Angeles-i házat a forgatásra. Chris Jones, a film producere a Vanity Fairnek adott interjúban elmondta, hogy a filmbéli ház alaprajza hasonló volt Greta gyermekkori otthonához és mindenkinek nagyon tetszett, ami szintén fontos feltétele volt a ház castingnak. A 34 éves színésznő-rendező segítőkész volt a stábbal, közszemlére bocsátotta személyes tárgyait, évkönyvét, kamaszkori fotóit, magazinjait, sőt még egy bejárást is szervezett sacramentói családi házukba, ahol gyermekkorát töltötte.
Fantomszál (Phantom Thread)
Paul Thomas Anderson hat Oscar-díjra jelölt filmjének főszereplője a világ egyik legelismertebb színésze. Daniel Day-Lewis ugyanis az egyetlen olyan színész a világon, aki háromszor is megkapta a legjobb férfi főszereplőnek járó Oscar-díjat. Ezzel az ötvenes években játszodó filmmel búcsúzik a szakmától. A Fantomszál egy autentikus, György-korabeli stílusban épült londoni házban játszódik, ami Day-Lewis és a rendező szerint is jó ötletnek tűnt, de valójában szörnyű volt. Paul Thomas Anderson a forgatás előtt még romantikusnak találta a helyszínt, de végül ő is bevallotta, hogy rémálom volt, mivel az egész ház olyan volt, mint egy koszfészek. Szerencsére ebből a filmben semmi nem látszik, ahogy a film divattervező főhőse is említi, “Amelyik ház nem változik, az halott.”.
A víz érintése (The shape of water)
A mexikói származasú rendező, Guillermo Del Toro 13 Oscar-díjra jelölt hidegháborús-fantasy-szerelmes thrillerébe 75 darab vintage cipőt helyezett el a legjobb látványtervezés kategóriában Oscar-díjra jelölt Shane Vieau. A produkció dizájnáért felelős Paul D. Austerberry pedig az 1948-as brit dráma, a Red Shoes alapján rendezte be a főhősnő, Elisa (Sally Hawkins) íves ablakos lakását. A filmklasszikus Del Toro egyik kedvenc filmje is egyben. A rendező a Vanity Fair szerint eredetileg fekete-fehérben akarta leforgatni a Víz érintését.
“Guillermo ciánkék, sötétkék és zöldeskék, azaz vízhez köthető színeket akart Elisa karakterének, míg Giles (Richard Jenkins) kicsit régimódi karakteréhez inkább a mustársárga, zöldes és barnás árnyalatokat képzelte el” – árulta el a kulisszatitkot Austerberry.
Három óriásplakát Ebbing határában (Three Billboards Outside Ebbing, Missouri)
Martin Mcdonagh hét Oscar-díjra jelölt filmjén dolgozott Inbal Weinberg, a produkció dizájnere, aki szerint pár nappal a provokatív plakátok (“Még mindig nem tartóztattak le senkit?”, “Hogy lehet ez, Willoughby rendőrfőnők?”, “Miközben haldoklott megerőszakolták.”) felhelyezése után a konzervatívabb környékbeliek, főleg a gyerekesek arra panaszkodtak, hogy zavarja őket a látvány, így mindenki boldog mikor volt véget ért a forgatás, így már senkit nem dúltak fel többé a plakátra írt üzenetek. A rendezőben már korábban megfogalmazódott a film ötlete, pár évvel ezelőtt éppen egy buszon utazott, mikor meglátott három óriásplakátot, amire a “Miért nem oldotta meg az ügyet a rendőrség?” szöveg volt felragasztva.
