nyugdíj emelés korhatár

Az Economx szemlézte az Eurostat legfrissebb jelentését, melyből kiderül, hogy valóságos nyugdíjbombán ülünk, ráadásul dobogós helyet értünk el az uniós tagországok között a leggyorsabban fogyó országok listáján. 

Alapvető probléma a jelentés szerint az egész Európai Unióban, hogy miközben a népesség öregszik, a munkaképes emberek száma meredeken csökken, a nyugdíjrendszerek pedig egyre nagyobb nyomás alá kerülnek emiatt. 

A nyugdíjkorhatár emelése elkerülhetetlen

Ugyan a migráció miatt az EU teljes népessége az elmúlt 20 év során nőtt, a 80 év felettiek száma is pozitív irányba változott, a lakosság 6,1 százaléka már betöltötte a nyolcadik évtizedét. Problémát jelent továbbá az is, hogy a lakosság ötöde, 21 százaléka a 65 év feletti. 

Az előrejelzések szerint 2100-ra a 65 év felettiek aránya elérheti a 32,5 százalékot, minden harmadik uniós polgár nyugdíjaskorú lesz. Addigra a 80 év felettiek aránya is 15 százalékra emelkedhet. 

A nyugdíjkorhatár az unión belül igencsak változatos, 62-67 év közötti. A társadalmon belüli magas arányukat a születések száma már rég nem ellensúlyozza. Az idős polgárok ráadásul nemcsak a nyugdíjrendszert, de az egészségügyi ellátási rendszert is hangsúlyosabban veszik igénybe. 

A munkaképes lakosság számarányának folyamatos csökkenése miatt egyre kevesebb ember tart el egyre többeket, ez pedig a nyugdíjrendszer átgondolását vetíti előre az elemzés szerint. A megoldást  

• nyugdíjkorhatár fokozatos emelésében,
• az idősebb korosztály foglalkoztatásának támogatásában,
• a munkaerőpiac rugalmasságában,
• a családpolitika támogatásában és
•  a születésszám növelését célzó intézkedésekben látják.

Mindemellett célzott migrációs programokkal segítenék a szakértők a munkaerőpiaci egyensúly fenntartását, és a nyugdíjasok számára is biztonságos élet biztosításának lehetőségét.