étel drága

Az infláció egyre magasabb, a fizetések viszont nem növekednek, ráadásul sokan kezdenek már most spórolni az őszi-téli rezsire is. Logikusnak tűnik, hogy megpróbáljunk változtatni az ételhez való hozzáállásunkon, a nagyobb tudatosság pedig mindig jó ötlet. Lássuk, hogyan csinálják mások!

Az ételből ne legyen élelmiszer-hulladék!

„Nincs annál rosszabb érzés, mint ételt kidobni. Jó ideje zavart már, hogy penészes kenyeret, hétvégi ebéd maradékát, kalács sarkát vagy megromlott felvágottat kell kivennem a hűtőből, ezért egy ideje tudatosan teszek ez ellen. Most új sebességre kell kapcsolnom, egyáltalán nem szeretnék ételt a kukába tenni” – mondja Zsófi, aki kisgyerekes szülőként néha megadta magát a körülményeknek, most viszont nem akar már ilyenkor sem elgyengülni.

Tervei közt a következők szerepelnek:

• Az ebédmaradékot meleg vacsoraként használják fel.
• Ha sok marad, másnap felszolgálja egy levessel kiegészítve.
• Sokkal tudatosabban vásárol kenyeret, és a legrégebbit fogyasztják mindaddig, míg el nem fogy az egész.
• A maradékok újrahasznosítását is komolyan veszi – ha sok krumplipüré maradt, abból lehet másnapra pogácsa, a sült húst szendvicsekben is fel lehet használni és így tovább.
• A tányérokról sem akar a szemetesbe kaparni ételt: inkább többször szed kisebb mennyiséget mindenkinek.
• Ha előre látja, hogy túl sokat főzött, ételdobozba viszi a maradékot vagy megkínálja a szomszédokat is.

A drága dolgokat olcsóbb alternatívák váltják föl

Zsuzsi sokáig megszokásból vásárolt, de amikor a legutóbbi nagybevásárlás alkalmával észrevette, hogy kedvenc boltjában ugyanannyiba kerül a trappista sajt, mint a cheddar, arra jutott, hogy el kell felejtenie mindazt, amit az élelmiszerárakról tudni vélt.

„Lehet, hogy egy éve megállapítottam, hogy a trappista a legolcsóbb, csak ez most már nem igaz, ezért a kilónkénti árat kezdem el figyelni minden egyes bevásárlás alkalmával. Ha többféle alternatívát találok, akkor az olcsóbbat fogom választani” – mondja. Téliszalámit már biztosan nem vesz, amióta meglátta, hogy annak kilónkénti ára a 8000 forintot is meghaladhatja – keresett egy más ízű, de finom változatot.

– mondja.

Menüterv egész hétre

Kata jó ideje megtervezi több napra előre a család menüjét – eredetileg azért vágott bele ebbe, hogy változatosabban főzzön, és ne kelljen annyit a boltba rohangálnia, most viszont talált egy rejtett hasznot is. 

„Eddig is láttam, hogy több ezer pluszforinttal járhat az, ha elkezdek a listán kívüli dolgokat is a kosaramba tenni, ennek is véget kell vetnem most. Nem mondom, hogy nem fogom megnézni az akciós ruhákat, de többször is átgondolom, kellenek-e azok nekünk” – fogalmazott.

Vásárolj úgy, mint a nagyi!

Biztosan mind ismertek olyan idősebb rokont, aki képes az összes fellelhető akciós újságot átböngészni, és annak megfelelően megtervezni bevásárlókörútját, hogy mi hol a legolcsóbb. Ehhez persze megfelelő mennyiségű idővel is rendelkezni kell, mert ha autóval járod be akciókra vadászva a várost, lehet, hogy pont a spórolást bukod a végén, de azért van némi ráció abban, hogy így tervezz a hétre.

– vélekedik Judit. „Egyelőre macerásnak tűnik a sokféle ár összehasonlítása, de idővel azt remélem, látom majd, melyik áruházláncnál milyen típusú ételek olcsóbbak, így egyszerűbb lesz választani, hova menjek, amikor mondjuk sajtra vagy húsra van nagy szükség.”

Egyszerűbben főzni

„Vannak olyan ételek, amelyek egészen biztosan lekerülnek a palettáról, mert nem lesz pénzünk rájuk” – árulta el Anna. 

Ez egyszerűsíti az életét, ugyanakkor aggodalommal is tölti el. „Senki nem ezt az életet szeretné élni, ami most vár ránk. Egyelőre azt gondolom, ezzel a megszorítással még kijövünk, de nem tudom, mi legyen a következő lépés, ha mégsem” – fogalmaz.

Azt is reméli, hogy az intézményesített gyerekek több menzakosztot megesznek majd, mint eddig tették – a dupla uzsonnák ugyanis tovább terhelik a család költségvetését.