Valószínűleg egyetértünk abban, hogy a műkorcsolya és jégtánc az egyik legszebb sportág. Látványos, csodálatos mozdulatsorokkal teli, csillogó ruhák, elbűvölő zenék kísérik ezt a sportot, és olyan koreográfiák, hogy csak bámulunk a képernyők előtt. Elég csak nézni, ahogy egy olimpiai műkorcsolyázó pörög egy sorozatot, hogy egy kicsit máris megszédüljünk tőle az otthoni kanapénkon. De vajon hogyan tudják maguk a sportolók kivitelezni ezeket a különleges forgásokat anélkül, hogy elesnének a mozdulatsor közben, vagy akár csak megszédülnének?
Mitől szédülünk?
Ennek megválaszolásához először is meg kell érteni, mi okozza magát a szédülést. A szédülés folyamata a belső fül vesztibuláris rendszerében kezdődik el, amely három félkör alakú, folyadékkal teli csatornát tartalmaz. A folyadék belsejében szőrsejtek vannak, ahogy a HowStuffWorks elmagyarázza. Amikor mozogsz, a folyadék is mozog, serkentve a szőrsejteket, hogy üzeneteket küldjenek az agyadnak a mozgásodról. A tehetetlenségi nyomatéknak köszönhetően ez a folyamat összezavarodik, ha gyors forgásról van szó.
„Ha fogsz egy pohár vizet, és ráteszed egy forgó asztallapra, és csak egy kicsit megpörgeted azt, majd leállítod, a víz nem fog mozogni” – mondta Paul DiZio, a Brandeis Egyetem idegkutatója a Live Science-nek. Azonban pörgesd tovább egyre gyorsabban az asztallapot, és ha hirtelen leállítod, a víz ki fog loccsanni.
A belső fül folyadéka is hasonló elven működik: A folyadék kezdetben ellenáll a mozgás irányába való mozgásnak, de minden egyes forgás erőt fejt ki rá, így végül az mozogni kezd. Amikor valaki és a belső fülfolyadéka azonos sebességgel mozog ugyanabba az irányba, a szőrsejtek nem küldenek jeleket az agynak. De amint abbahagyja a mozgást, a folyadékot lendülete továbbviszi, így a szőrsejtek több üzenetet küldenek, és az agy azt hiszi, hogy tovább mozog az illető, pedig nem.
Testünk más részei – különösen a szem – az agyunkból érkező jelek alapján működnek, amikor forgunk, ami szédülést okozhat.
Trükkök forgáshoz
Azonban ne hidd azt, hogy a műkorcsolyázók mágusok, hisz ők is megszédülnek. A titkuk lényegében csak a végtelen gyakorlás. A kezdő korcsolyázók lassan indulnak, egy-két fordulattal, és így haladnak fokozatosan egyre többel. Vannak még különböző trükkök nekik a sok forgás megszokásához pl. forgóhámok,
amelyekkel a jégen kívül gyakorolnak, felfüggesztve egy külön helyiségben, ahol csak pörögnek a hámban,
így hozzá tudnak szokni az érzéshez. Így amikor ismételten szédítő körülményeknek teszik ki magukat, megtanítják az agyukat, hogy hozzászokjanak az érzéshez, így annak negatív hatásai kevésbé lesznek súlyosak már számukra – és gyorsabban is visszanyerik egyensúlyukat, mint mi.
Ők sem immunisak
A korcsolyázóknak vannak egyéb trükkjeik is, amelyek segítenek nekik a forgások után rögtön visszanyerni az egyensúlyukat. Bradie Tennell, a 2018-ban bronzérmes amerikai olimpiai csapat tagja a TODAY-nek elmondta, hogy ő azt szokta csinálni, hogy gyorsan sokszor pislog egy-egy pörgés után. Más edzők azt tanácsolják a sportolóknak, hogy válasszanak egy fix pontot, amit néznek, amint abbahagyják a forgást. És Tennell elárulta magáról, hogy attól, hogy egy korcsolyázó hozzászokott a szédüléshez, még nem jelenti azt, hogy teljesen immunis is rá. Tennell azt mondta, ha néhány nap pihenés után pördül meg, ő is megszédül. Csupán jobban hozzá van már szokva, így hamarabb el is múlik nála az az érzés. Ahogy a többi műkorcsolyázónál is.
Három szakácskönyv ingyenes szállítással!
Mentes Anyu szakácskönyveit azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.
MOST INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!
Tekintsd meg ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
