Én azok közé tartozom, akik akár netről rendelnek, akár boltban vesznek ruhát, mindig kimosom a használata előtt. Ezt súgja a belső hangom, de nevezhetjük paranoiás tisztaságmániának. Mióta viszont utánaolvastam ennek a témának, csak megerősítettek ebben a nézetemben. Az az igazság, hogy te is jobban jársz, ha azok táborát erősíted, akik kimossák a ruhákat az első használat előtt. Ennek pedig nagyon egyszerű okai vannak.
Ettől mutatnak olyan jól a boltban a ruhák
„Ezeknek a ruháknak a többségét kemikáliákkal kezelik, hogy kevésbé gyűrődjenek, még puhább legyen az anyaguk, élénkebb színben pompázzanak, ezáltal jobban mutassanak a boltban. Így nagyobb eséllyel veszed meg őket” – magyarázza David Andrews, az Environmental Working Group vezető tudósa, aki a textiliparban használt vegyi anyagok felhasználását vizsgálta.
Kinolin és társai
De mélyedjünk bele egy picit jobban a dologba. Egy 2014-es kutatás során a Stockholmi Egyetem kutatócsoportja bevizsgált 31 kiskereskedelmi üzletben vásárolt ruhamintát, amelyek szín, anyag, márka, gyártó ország és ár tekintetében igen változatosak voltak, és széles piacra szánták őket. És itt jön a feketeleves. A 31 minta közül 29-ben találtak egy „kinolin” nevű kémiai vegyületet (vagy annak egyik származékát), mely rákkeltő anyagként van számontartva. Különösen magas volt a kinolinszint a poliészter ruhadarabokban. A kinolint ruhafestékekben használják, és az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala a „lehetséges emberi rákkeltő anyagok” kategóriába sorolta, mivel egyes vizsgálatok szerint, egerekben tumorindító tevékenységet fejt ki – bár embereken nem végeztek olyan vizsgálatokat, melyek a kinolin konkrét rákkeltő potenciálját vizsgálták volna. De nem csak a kinolin az, aminek nem kéne érintkeznie a bőrünkkel.
Beissza a bőröd?
Sajnos más kemikáliák is vannak, melyek a ruhák rostjaiból bekerülhetnek a szervezetedbe. Ez történhet akár belélegzés útján, de akár a ruhák öregedése során egyre kopó anyagoknak és színezékeknek a bőrödbe szivárgása útján is.
Ulrika Nilsson, az analitikai kémia professzora, a Stockholmi Egyetem kutatóinak egyike a nitroanilineket és a benzotiazolokat említi meg mint két további kémiai vegyületet, melyek felbukkannak a ruházatokban.
Ezeket pedig laboratóriumi és állatkísérletes bizonyítékok összefüggésbe hoztak lehetséges káros egészségügyi hatásokkal, beleértve a rákot is.
Mindig mosd ki a ruhát
„Mindig az az érdekünk, hogy viselés előtt kimossuk a ruhákat” – mondja Andrews. Nilsson professzor is egyetért ezzel a véleménnyel, hiszen így a legnagyobb az esély, hogy a mosás során eltávolítsuk vagy legalább csökkentsük azokat a felesleges vegyi anyagokat, melyekkel kezelik a ruhákat. Ám sajnálatos módon még a mosás sem akadályozza meg, hogy a ruházatban lévő vegyi anyagok teljesen lebomoljanak.
Allergia, piros foltok
„Ha apró pörsenéseket látsz a hónaljadnál, a nyakad körül vagy a válladon, az bizony könnyen lehet egy új ruhától is” – jelenti ki dr. Susan Nedorost dermatológus.
Nedorost szerint, a diszperziós festékeket elsősorban szintetikus ruházati anyagokban, például poliészterben és nejlonban használják. Ezek pedig nagyobb mennyiségben lehetnek jelen egy vadonatúj, mosatlan ruhadarabban. „Amikor ruházatból eredő allergiás kontakt dermatitist vizsgálok, az általában a diszperziós festékektől származik” – jegyzi meg a dermatológus.
Ezzel a betegséggel pedig gyakran szembesül páciensei közt. Ezért pedig sokszor a szintetikus edzőruhák – ilyenek a fényes, rugalmas, víztaszító anyagok (amelyek manapság nagyon népszerűek) a bűnösök. Amikor Nedorost allergiás kontakt dermatitis miatt kezeli az embereket, rögtön a ruházatáról kérdezi a beteget, mert, mint mondja, van összefüggés. Az allergiás kontakt dermatitis az immunrendszer reakciója egy allergénre, amely érintkezésbe kerül a bőrrel. Késleltetett reakciót mutat: kiütések formájában jelentkezik, melyek ráadásul néhány nappal az expozíció után jelennek csak meg, de hetekig is eltarthatnak a kellemetlen tünetek.
„Ha egy páciens bejön, és kiütések vannak a tarkóján és az oldala mentén a hónalja körül, az első kérdésem az, hogy mit visel, amikor edz” – mondja Nedorost. Ám a mosással ez a tünet is megelőzhető, vagy legalább csökkenthető lehet.
„Van egy módja annak, hogy korlátozzuk a rossz reakciók kockázatát: Az új ruhák mosásával eltávolíthatunk némi pluszfestéket az anyagból, és így kisebb lesz a bőrre nézve az expozíció is”
– mondja el a véleményét a doktornő. Viszont, ahogy már említettük, nem nyújt 100%-os védelmet a mosás sem a kiütések ellen.
Akkor mit tegyünk?
Sajnos nincs jó hírünk. Andrewsék szerint ez egy szinte lehetetlen küldetés. A kereskedelmi láncoknak az az érdekük, hogy legyenek vásárlóik, és ezt úgy érhetik el legkönnyebben, ha nem félnek bevetni ilyen trükköket sem az eladás növelésére. Nem nézik ilyenkor az emberi érdekeket, kőkeményen a kereskedelmi szempontok diktálnak.
Az egyetlen reménysugár, hogy a természetes anyagokat talán kevésbé itatják át ezekkel a kemikáliákkal (például ilyen a len), ám ezek sem teljesen vegyszermentesek. Logikus lenne, ha az alapján tudnánk vásárolni, hogy leolvassuk a címkéről, mennyire vegyszermentesek a ruhák, igaz? De a címkéken ezt nem szokták jelezni, így továbbra is csak sötétben tapogatózunk.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
