Tényleg kiveszi a foltokat a fehérítő, vagy csak eltünteti őket?

GettyImages-1298207407

A fehérítésre ma már több megoldás is létezik, nem csak a korábban szinte minden háztartásban megtalálható hipó.

Ha van egy fehér ruhád, amit makacs foltok csúfítanak el, melyeket hagyományos mosással nem tudsz kiszedni, vagy láthatóan elszürkült, akkor a fehérítő alkalmazása lehet a megoldás. De vajon ez ténylegesen eltávolítja az elszíneződéseket, vagy csak „eltünteti” őket?

A cikk az ajánló után folytatódik

Három szakácskönyv ingyenes szállítással!


Mentes Anyu szakácskönyveit azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.

MOST INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!

Tekintsd meg ajánlatunkat,  kattints ide!

hirdetés

Volt, amikor hetekig is eltartott

A fehérítéshez kezdetben napokig tartó főzést használtak, ami azonban túlzottan megviselte a textileket, ezért később fahamut kezdtek a főzőoldathoz adagolni, hogy fokozzák a hatást – derül ki a Wikipedia összefoglalójából. A kívánt eredményt így sem sikerült elérni, ezért a fahamut oltott mészre váltották. Ez ugyan lerövidítette az eljárás idejét, de a fehérítő hatást nem fokozta számottevően.

A következő lépcsőfokot a gyepfehérítés jelentette, ami már sokkal hatékonynak bizonyult: a gyepre kifektetett szövetek néhány hét alatt teljesen kifehéredtek. De hogy lehetséges ez? A magyarázat abban keresendő, hogy vegetációjuk során a növények oxigént bocsátanak ki, az oxigénatomok pedig roncsolják a színezőanyagokat, miközben a napfény ultraibolya sugarai a levegőben jelen lévő ózonnal oxidatív hatást fejtenek ki.

Az 1770-es években aztán felfedezték a klórt, ami jelentős előrelépést hozott a textilanyagok fehérítésében. Manapság a fehérítésnek kétféle korszerű módja ismert: a kémiai és az optikai.

Így működnek a fehérítők

A kémiai fehérítés oxidálószerekkel történik, melyek valóban roncsoló hatásúak, ezért szálkárosodást okoznak. Működésükről dióhéjban annyit érdemes tudni, hogy gyorsan beavatkoznak a foltok érzékeny színképzési folyamataiba, és láthatatlanná teszik a pecséteket. „Kellő idő alatt, megfelelő hőmérsékleten a teljes foltot vízben oldható részekre bontják le, nehogy véletlenül visszatérjen a kellemetlen szín” – írja a New Scientist tudományos kérdés-felelet szekcióját idézve a ChemoNet.

A mosás néha kevés
A mosás néha kevésLiudmila Chernetska / Getty Images Hungary

A leghatékonyabb háztartási fehérítőszer a hipóban is megtalálható nátrium-hipoklorit, amely már szobahőmérsékleten működésbe lép. A másik elterjedt alternatíva a hidrogén-peroxid, ami kevésbé erős, így kíméletesebb az anyaghoz, de a manapság elterjedt, gyors, 40 Celsius-fokos mosás során önmagában alig ér valamit.

Az optikai fehérítőszerek ezzel szemben fluoreszkáló szerves vegyületek, amelyek a textilanyag felületére eső fény ibolyántúli sugarait látható fénnyé alakítják. Ilyen módon a kezelt textília felületéről nagyobb mennyiségű látható fény verődik vissza, mint amennyi sugárzik rá. Az optikai fehérítőkkel nagyfokú fehérség érhető el, de az nem túl tartós: többszöri mosás során a hatás csökken, így a textília megszürkül, túlzott mértékű alkalmazásuk ráadásul sárgulást okozhat.

Vannak természetes módszerek is

Ha idegenkedsz a vegyszerektől, akkor a fehérítéshez kipróbálhatsz néhány házi praktikát is. Sokan például ecetet, szódabikarbónát vagy citromlevet használnak erre a célra. Ha nem akarsz kísérletezni, itt egy kipróbált házi recept, ami neked is beválhat:

Oszd meg másokkal is!
Mustra